Az ötvenes évektől kezdve mindig összetalálkozott ez a két csapat valamilyen tét-vagy barátságos mérkőzésen. Most a vendégeknél nem játszottak a Gelencsér testvérek, de három olyan játékos is volt a PEAC-ban, akik valamikor a PVSK-ban fociztak, a hazaiaknál pedig Farkas felépült sérüléséből, így ott lehetett a kezdőcsapatban. Be kell látnunk, ez a foci, már nem az a foci, ami régen volt, és a két csapat sem hasonlít a korábbiakhoz, bár ez a PEAC második csapata volt, amely szintén nagyon jó játékerőt képvisel.

Labdarúgó-mérkőzés: PVSK–PTE-PEAC II. 0–0

Férfilabdarúgás, Baranya Vármegyei bajnokság, I. o., 24. forduló, PVSK Sportcentrum, Pécs, 78 néző

Vezette: Bene Roland (Pál József, Katona Roland Pál)

PVSK: Winkler–Mitrovik, Kerényi, Cseresnyés, Demeter–Kotsits (Kispál), Catrone–Farkas, Kaya (Gáspár), Varga (Király)–Szendelbacher (Pánovics). Vezetőedző: Bánhegyi Zsolt

I.félidő:

A héten hullott sok csapadék „telizöldet” varázsolt a remekül előkészített labdarúgó pályára, és a laza felhők mögül időnként kikandikáló, de akkor nagyon erősen tűző napsugár, ideális labdarúgó időt varázsolt a Verseny utcába.

Nagyjából ennyi volt az első félidő romantikája. Bár nagy lendülettel kezdett mindkét csapat, a játék főleg a középpályán folyt, a kapuk egyáltalán nem forogtak veszélyben, az átmenetek körülményesek voltak, és mint már annyiszor, hányzott a góllövő csatár.

Három említésre méltó eseményt lehetett feljegyezni, a 3. percben egy veszélyes vendégtámadás után beadott labda az ötös magasságában elsuhant a lábak alatt, anélkül, hogy bárki hozzáért volna.

A második a 10. percben volt, és ismét a vendégek előtt adódott, Udvardi fordulásból 11 méterről bombázta kapura a labdát, de Winkler óriási bravúrral fölé tolta.

A harmadik egy óriási mentés volt, a 30. percben Kotsits ollózva a gólvonalról emelte ki a labdát, amelyet előzőleg átíveltek a védők, és a kapusunk felett is, hatalmas mentés volt!

Nagyjából ennyi volt, és már véget is ért az első játékrész.

II. félidő:

Kicsit féltettük a csapatunkat ettől a játékrésztől, mert a márciusi találkozón gólnélküli első félidő után, a másodikban négyet kaptunk.

Az első tíz perc a vendégeké volt, de a második húsz perc már a miénk, és ez jelzi a javuló formát, és azt, hogy van tartása a csapatnak.

Az 57. percben Szendelbacher 17 m-es lövését a kapus elsőre kiejtette, majd sikerült birtokba vennie. Nagy lövés volt.

A másik oldalon a 61. percben ismét Udvardi lőtt kapura mintegy 11 méterről, de Winkler most is a helyén volt.

A 68. percben a lendületesen játszó, és nagyon jól cselező Kaya került lövőhelyzetbe, 20 méterről, ballal leadott bombája fél méterrel ment mellé.

A 85. percben egy 5 méterről megfejelt labdát védte nagy bravúrral, a végig jó teljesítményt nyújtó Winkler. Itt jegyezzük meg, hogy kapusunknak még a 91. percben is volt egy jó védése.

A játékvezető mutatta 4 percet hosszabbit, sokan a múltheti 96. percben lőtt győztes gólt várták, de ezúttal a 94. percben lefújta a játékvezető a mérkőzést. No, ennyi a vicc, de az nagyon komoly, hogy jó teljesítményt nyújtott fiatal csapatunk.

Ez volt az a meccs, amelyen gól ugyan nem született, de változatos, izgalmas, és fordulatos játék után született meg a döntetlen eredmény. Dicséretes, hogy a PVSK két utóbbi mérkőzésen négy pontot szerzett, és azt a jelen lévők közül sokan megállapították, hogy igazságos ez a döntetlen, de az is biztos, hogy ma egyik csapat sem érdemelt volna vereséget, a rendkívül sportszerű találkozón.

Bánhegyi Zsolt vezetőedző, PVSK. – Az ma is látszott, hogy, kiegészülve a sérültekkel, már csapatként tudtunk jól működni, úgy, hoyg az egyéni produktumot alárendeltük a közös érdeknek. Az első félidőben biztonsági játékot játszottunk, amelyet lényegében jól megoldottak a fiúk, talán ezért is volt kevesebb lehetőségünk ebben a játékrészben. A labdaszerzések után próbáltunk gyors átmenetekkel megindulni, és pontos átadások utáni lövésekkel befejezni az akciót, megjegyzem sajnos, kevésszer találtuk el a kaput. A második félidőben kissé változtattunk, azt kértem, legyünk kreatívabbak, ne rúgjuk el céltalanul a labdát. Örülök, hogy erőben és fejben is felnőttünk a feladathoz. Kaya megsérült ezért kellett lecserélnem, ő remekül és lendületesen játszott, de a cserék is jól szálltak be a játékba. A két utóbbi mérkőzésen szerzett négy pont is mutatja, hogy jó úton járunk.