Az esemény kapcsán, a Komló elleni hazai mérkőzés előtt, Pintér Tibor szakosztályvezető ajándékot adott át Rolandnak.

A mindig szerény, és szinte valamennyi poszton bevethető labdarúgónkkal a jubileum kapcsán készült interjúban, a focin kívül sok minden másról is szót ejtettünk.

- Mikor és hol születtél, és hol kezdted a pályafutásod, és mely csapatokban szerepeltél eddigi pályafutásod során?

- Budapesten, 1995.02.24-én születtem. A Pázmánd SE csapatánál kezdtem, 2003-ban, de később szerepeltem Felcsúton, Dunaújvárosban, Kápolnásnyéken, és a Sellye csapatában is. Ez utóbbi együttestől kerültem hat éve a PVSK-hoz. Azóta már a Baranya megyei válogatottban is szerepelhettem.

- Hogyan és mikor kerültél a PVSK-ba?

- 2018-ban az akkori edző Reith Róbert keresett meg, hogy lenne-e kedvem ide igazolni. Több csapattal is kapcsolatban voltam az utolsó pillanatig, de a Vasút mellett döntöttem. Rokonszenves volt, amit akkor felvázoltak, a körülmények is vonzóak voltak, és amit halottam, azt, hogy a PVSK egy közel 100 éves egyesület, óriási labdarúgó múlttal, ez is nagyon imponáló volt számomra.

- Mennyire fontosak számodra ezek a kerek számok, hogy hány gólt lőttél, vagy hányadik mérkőzést játszod, számon tartod ezeket?

- Nem igazából tartom számon az évfordulókat, vagy a gólok számát, nekem a játék öröme a fontos, statisztikával sosem foglalkoztam, talán csak az utánpótlásban, amikor egymásra licitáltunk, ki hány gólt rúgott, akkor azért nem mondom, hogy nem néztem meg a számokat. Azt sem gondoltam, hogy már ennyiszer játszottam a PVSK csapatában. Ez az elismerés nagyon jól esett, mert jelzi az állandóságot, és ez azért is fontos, mert mai világunkban nagyon gyorsan, sokszor egyik napról a másikra változnak meg a dolgok, és ez természetesen a sportban is így működik. Ma már egy-két év után csapatot váltanak a labdarúgók közül sokan. Én azt mondom, ha valaki egy jó közösségbe kerül, akkor tartósan ott is marad, mert jól érzi magát, és a jó szerepléshez adva vannak a feltételek.

- Sok helyen bevethető vagy, csatárt és középső védőt is játszol időnként, de melyik a kedvenc posztod?

- Igen, ez így van, ahol kell, ott megpróbálom a legtöbbet kihozni magamból és segíteni a csapatot. Ahogy mondtad, ebben a bajnokságban eddig öt gólt lőttem, persze ez azért is van, mert gyakran hátul is szerepelek, ha ott van rám szükség. Nincs kedvenc posztom, mindenhol szeretek játszani, mindegyik pozíciónak megvan a varázsa, mindegy hol, melyik szerepkörben vagyok, mindig a maximumot igyekszem kihozni a találkozókon.

- Hogyan jellemeznéd a mai PVSK felnőtt labdarúgó csapatát?

- Ez egy nagyon fiatal csapat. Én már a magam 29 évemmel az egyik legidősebb játékos vagyok. Az együttes zöme az U19-es csapatban már az előző években is együtt játszott. A mostani szereplés talán nem a legfényesebb, de ebben a csapatban sok minden megvan ahhoz, hogy egy igazán ütőképes, akár magasabb osztályban is helytálló együttes legyen a jövőben. A csapatban vannak tehetséges fiatalok, de tudjuk, hogy a tehetség nem mindig párosul az eredményes játékkal, kell 1-2 év a felnőtt futballban, plusz melléjük egy két rutinos játékos is, de még ez sem garancia a sikerhez. Lépcsőfokról lépcsőfokra kell építkezni, de amíg nincs folyamatosság, addig mindig csak az újrakezdés, az új csapat építése marad. Most az kellene, hogy együtt maradjunk, és esetlegesen egy-két rutinosabb játékossal kiegészüljünk. Nyáron sok minden kiderül.

- Te vagy a csapatkapitány, hallgatnak rád a fiatalok?

- Úgy gondolom, tudok nekik átadni egy-két dolgot, és talán meg is fogadják, akár a magánéletről, akár a futballról legyen szó. De természetesen fordítva is igaz, nem szégyen tanulni a fiatalabbaktól, sokszor én is ellesek néhány dolgot, amit ők csinálnak jól. Összeségében azért úgy veszem észre, hallgatnak az ,,öregre’’, de néha szoktunk viccelődni is. Sokszor mondom nekik, hogy amikor én 2004-es Eb ideje alatt azért voltam szomorú, mert kikaptak a portugálok, sokan még meg sem születtek közületek.

- Azt tudom, hogy egy nagy élelmiszer hálózat egyik üzletében dolgozol, ahol szintén sokfajta feladatot látsz el. De hogyan tudod a kemény munkát, és a sportot összeegyeztetni?

- A sport egész eddigi életemben jelen volt, így mindig úgy próbáltam szervezni mindent, hogy tudjak edzésre, mérkőzésekre menni. Szerencsére a mostani munkahelyem is partner ebben, és a feleségem is mindenben támogat, így minden adott, hogy azt csináljam, amit nagyon szeretek.

- Van hobbid, hogyan töltöd a szabadidőd?

- Szeretünk sétálni a kiskutyánkkal, túrázni, kirándulni, és a barátokkal lenni. Próbáljuk aktívan, és hasznosan eltölteni a szabadidőnket, de rövidesen minden időnket az októberben születendő kisfiúnkra fogjuk szánni, amit már nagyon várunk!