Bár soha nem szerepelt a PVSK-ban, már most családtagnak érzi magát. Tőle azt is megkérdeztem, eddig is gazdag pályafutása miként változik az által, hogy a PVSK-hoz került. Arra is kíváncsi voltam, mik az elképzelései új egyesületénél.

Beszélj kicsit magadról, pályafutásodról!

1968.október 4-én születtem, Pécsett. Itt végeztem az általános és középiskolát is, a régi Kertvárosi vagy ahogyan sokan ismerik, a Táncsicsba jártam. Itt Orosz Miklós volt a testnevelő tanárom. A Komarov gimibe jártam középiskolába. Gyódon laktunk, onnét jártam be iskolába és edzésekre is. Részt vettem a Diákolimpiai labdarúgó bajnokságokon is. Edzőim közül Udvarácz Milánt, Kovács Józsefet valamint Bogyay Zoltánt említhetném. Eredetileg mezőnyjátékos voltam, majd egyszer beálltam a kapuba, jól ment a védés, ott ragadtam. Rengeteg egyesületben játszottam, voltam külföldön is, erről majd később részletesen is beszélek. Most úgy érzem, nagyon jó helyre kerültem, jó a környezet, a szakmai vezetés is, és remélem jó csapatunk lesz. 48-szoros Ifjúsági, 2-szeres Utánpótlás és Liga válogatott vagyok. Sajnos, a nagy válogatottban nem sikerült bemutatkoznom, bár ott voltam a közelében.

Legmagasabb iskolai, és edzői végzettséged?

„B” licences képesítésem van, de elvégeztem az MLSZ kapusedzői tanfolyamát is. Olyan legendákkal végeztem együtt, mint Disztl Peti, vagy Mező József. Ilyen képesítésekkel egyébként bármelyik európai csapatnál vállalhatok munkát.

Sportegyesületeid, sportsikered?

Hú, rengeteg van! 15 éves profi pályafutásom alatt körbejártam a világot, 50 országban szerepeltem. Magyarországon NB I-ben a PMSC, a Győri ETO-ban, Nagykanizsai Olajbányász, Dunaferr, NB II-ben a Baja, Mohács, Paks, Stadler FC voltak egyesületeim. NB III-ban Abony, Paks, Mohács, Beremend, Barcs, itt NB II-be jutottunk a csapattal. 2007-2008-ban a Komlói Bányásszal végigvédtem az NB II-es bajnoki szezont. 376 a profi meccseim száma. Hogy néhány sikert is említsek: harmadik hely NB I-ben a PMSC - vel 1990-ben. Még ebben az évben Magyar Kupa első hely. Részt vettem az Old Traffordon a Manchester United elleni KEK meccsen. 1993-ban a Stadler játékosaként megnyertük az NB II-t. Szinte valamennyi Magyar Bajnoki osztályban szerepeltem.

Miért hagytad abba az aktív játékot?

2010-ben egy NB III-as bajnoki meccsen súlyos vállsérülést szenvedtem, bár egy négy hónapos rehabilitáció után még folytattam a pályafutásomat, ezt azóta is érzem. Azon kívül megkoptak az izületek, a térdeim sem a régiek már. Hét évet Németországban és Ausztriában is voltam, 6 éve azonban abba kellett hagynom az aktív játékot. Rendszeresen, naponta kerékpározom és futok, így tartva karban a fizikai állapotomat.

Hogyan kerültél a PVSK-ba, és mi lesz a feladatod?

Czerpán István elnök úr nagyon korrekt ajánlatott tett. Úgy gondolom, egy ilyen nagy múltú egyesületben megtiszteltetés dolgozni. Gyerekként többször megfordultam a PVSK pályán, ahol sokszor 7-8000 néző is volt egy-egy meccsen. Csodáltam Rónai Pista bácsi csapatait, és nagy megtiszteltetés, hogy most itt lehetek. Bár játékosként soha nem voltam tagja az egyesületnek, higgyék el, én már most tudom, hogy egy ilyen nagy múltú csapat sikeréért dolgozni csodálatos érzés, a felnőttek mellett, a kisebb korosztályokkal is foglalkozom majd.

Van már elképzelésed egy klub működéséről, de mi az, amit itt el szeretnél érni?

Nagyon jó kapusokat szeretnék nevelni. Ezért az a meggyőződésem, nagyon fontos a kiválasztás. Meggyőződésem, hogy vissza kell nyúlni a gyökerekhez, el kell menni az iskolákba, egy ilyen nagy labdarúgó múlttal, és kiváló focikapusokkal rendelkező városban, csak Katzirtz Bélát, Danka Imrét vagy Rapp Imrét említsem, biztosan van 8-10 gyerek, aki kapus akar lenni. A PVSK-nál a száz éves évforduló kapcsán új stadion épül, a feltételek abszolút biztosítva vannak, és lesznek is.

Nyilas László