Paizs Márk 24 évesen, 2025 nyarán csatlakozott a PVSK-hoz. Kezdetben az U11B és az U13B csapatot irányította, majd a téli változásokat követően az U10-es és az U11B korosztállyal folytatta a munkát. Ekkor az edzői feladatok mellett a szakosztály operatív vezetőjévé is kinevezték. Nyár óta a férfi labdarúgó-szakosztály főállású edzőjeként dolgozik, és a tavalyi U10-es, most már U11-es gárdáját vitte tovább, aminek kifejezetten örül, hiszen rendkívül élvezi a közös munkát a gyerekekkel. Kiemelt figyelmet fordít a jól működő szülő–gyerek–edző hármas kapcsolatára, amelyet az utánpótlás-nevelésben kulcsfontosságúnak tart. Eddigi szakmai útját az elvégzett MLSZ Grassroots alap képzés határozza meg, novemberben pedig a C licences edzőképzés felvételijére készül.

Hol találkoztál először a labdarúgással próbáltál-e más sportágat?

Ötévesen, Szigetváron kezdtem el focizni, és tizenkét éves koromig ott játszottam, majd Szentlőrincen folytattam és itt is fejeztem be 2023-ban, amikor elkezdtem egyetemi tanulmányaimat Kommunikáció- és Médiatudomány szakon a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen. A családomban sokan futballoztak, köztük édesapám is, így számomra egyértelmű volt, hogy én is ezt a sportot választom. Más sportágat nem próbáltam ki, már gyerekként is igazi fociőrült voltam. A kedvenc csapatom az FC Barcelona, és már tízéves korom körül elkezdtem „elemezni” a mérkőzéseket, persze az akkori gyerekfejemmel és tudásommal. Már akkor is érdekelt, hogy mi miért történik a pályán. Később videóelemzőként kezdtem dolgozni, így visszagondolva ennek az érdeklődésnek már gyerekkoromban megvoltak az első jelei.

Mikor fogalmazódott meg benned, hogy edző leszel?

A 2023/24-es szezonban kezdtem videóelemzéssel foglalkozni, és nagyjából három éven keresztül segítettem Varga Balázs munkáját NB III-ban, előbb a Dunaföldvár FC-nél, majd a Majosi SE-nél. Balázs egyébként a sógorom, és neki is nagy szerepe volt abban, hogy az elemzés mellett az edzősködés felé fordultam. Ez idő alatt fogalmazódott meg bennem, hogy edzőként is szeretném kipróbálni magam. Az első edzésemet már a PVSK-nál tartottam. A videóelemzés jelenleg sajnos nem fér bele az időmbe, de a jövőben szeretnék újra foglalkozni vele, hogy ismét a felnőtt futball közelében is lehessek.

Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

A legjobban azt szeretem, amikor látom a gyerekeken a fejlődést. Amióta együtt dolgozunk, sokat léptek előre, különösen technikailag, és egyre szebben, kombinatívabban futballoznak. Nagyon jó érzés a mérkőzéseken visszalátni azokat a dolgokat, amiket az edzéseken gyakorlunk. Már az elején éreztem, hogy jó közösség van a gyerekek és a szülők között is. Nyáron új játékosok csatlakoztak hozzánk, és úgy érzem, ők is hamar beilleszkedtek, mert a gyerekek nagyon befogadóak. Az edzéseken jó a hangulat, de közben fontos, hogy amikor a feladatra kell figyelni, mindenki komolyan vegye a munkát.

Mi az, ami a legnagyobb nehézséget okozza?

Jelenleg a főállású edzősködés és az egyetemi tanulmányaim összehangolása jelenti számomra a legnagyobb nehézséget. Levelező tagozaton tanulok, de az órák, a beadandók és a vizsgák így is időt és felkészülést igényelnek. Az edzések és a mérkőzések mellett az egyéb szakosztalyi feladataimat is el kell látnom, ezért fontos, hogy jól osszam be az időmet. Jelenleg az utolsó félévemet végzem, és szeretnék mindkét területen helytállni, mind az edzeseken, mind a vizsgáimon.

Mik azok az elvek, amiket próbálsz leginkább átadni a gyerekeknek?

A tiszteletet nagyon fontosnak tartom, és ezt a gyerekektől is elvárom, annak ellenére, hogy közel állnak hozzám, és sokat viccelődünk együtt. Akár edzésre megyünk, akár máshol játszunk, alap, hogy köszönünk a sporttelepen lévő felnőtteknek, és tiszteljük az ellenfelet. Egymás között pedig azt kérem tőlük, hogy segítsék, biztassák a másikat, és ne szidják le azért, mert hibázik. Mindig azt mondom nekik, hogy merjenek próbálkozni, ne féljenek a hibáktól, és ne adják fel, ha valami elsőre nem sikerül. Persze közben élvezzék is a labdarúgást, hiszen ebben a korban nagyon fontos, hogy örömmel jöjjenek focizni.

Melyik az a pillanat pályafutásod során, amelyre a legbüszkébb vagy?

Leginkább arra vagyok büszke, hogy mennyit fejlődtek a gyerekek ebben az évben. Rövid edzői pályafutásom alatt már több olyan közös élményünk is volt, amire nagyon jó visszagondolni. Ilyen a szentlőrinci teremtorna második helyezése. Az első mérkőzést a mai napig emlegetjük a szülőkkel és a gyerekekkel, 0-3-s hátrányból fordítottunk, és végül 4–3-ra nyertünk. Óriási élmény volt, azt látni, hogy a gyerekek nem adták fel. Pár hete az egyik Regionális Bozsik tornán mind a hat mérkőzésünket megnyertük, ráadásul kapott gól nélkül. Erre is nagyon büszke vagyok. Bár ebben a korban nem az eredményesség a legfontosabb, szerintem ezek a sikerek rengeteget jelentenek a gyerekeknek, és nagy motivációt adnak nekik a folytatáshoz.

Szoktál-e célokat kitűzni magad elé a szezon előtt, és hol látod magad hosszútávon?

Elsősorban azt szeretném, hogy a gyerekek minél többet fejlődjenek a szezon során. Jó lenne, ha egyre bátrabban játszanának, és egyre ügyesebben oldanák meg a mérkőzéseken adódó játékhelyzeteket. Közben természetesen minden nap én is tanulok valami újat. Hosszú távon szeretném tovább képezni magam, most a következő a C licences képzés. Nyilván szeretnék a lehető legmagasabb szintig eljutni. Hiszek abban, hogy amit az ember a fejében eldönt, és tesz is érte, azt meg tudja valósítani. Még az edzői pályám elején járok, sokat kell tanulnom és tapasztalnom, de megvan bennem az ambíció. Jelenleg jól érzem magam a PVSK-nál, és szeretném folytatni a gyerekekkel megkezdett munkát.

Van-e példaképed vagy olyan, akire felnézel?

Gyerekként Messi volt a példaképem, Barcelona-szurkolóként ez talán nem is meglepő. Most már nincs olyan igazi példaképem, de edzőként Luis Enriquét tartom a legkomplettebbnek. Szerintem nagyon okos, intelligens edző, szeretem, ahogyan a futballról gondolkodik. Ettől függetlenül több edzőt is figyelek, próbálok minél többet tanulni tőlük, és közben kialakítani a saját elképzeléseimet.

Van-e valamilyen hobbid?

A meccsnézés nálam alap, a szabadidőmben is sokszor a foci kerül elő, de a Forma–1-et is szeretem nézni. Ha van időm, szívesen nézek sorozatokat is, főleg olyanokat, amelyek igaz történet alapján készültek. A közéletet is rendszeresen figyelemmel követem. A munka és az egyetem mellett most kevesebb szabadidőm van, de szeretek időt szakítani ezekre is.