Az 1964-ben Pécsett biológia–földrajz–testnevelés szakos tanári diplomát, majd egy év múlva ugyanitt kosárlabdaedzői, és 1980-ban, a Testnevelési Főiskolán kosárlabda szakedzői diplomát szerzett. Szentlőrincről került Pécsre, a pécsi Karikás Frigyes Utcai Általános Iskolában testnevelő tanárként dolgozott, de 1981-ben pedig a már 1970-től sport tagozatos pécsi Építők Úti Általános Iskolában kapott állást. Itt egy országos úttörő kísérlet részese lehetett, amelynek során az iskolát összevonták az 1957 óta működő Pécs Városi Sportiskolával, létrehozva Testnevelési Általános és Sportiskolát a (közkeletű nevén TÁSI). A gyerekek és a szülők által is közkedvelt iskolában 1982-től 2004-es nyugdíjba vonulásáig igazgatóhelyettesi besorolásban, sportszakmai vezetőként tevékenykedett. Közben kosárlabdaedzőként is dolgozott a PVSK-nál és a Pécs Városi Sportiskolánál, korosztályos női és férficsapatoknál egyaránt. A szívéhez legközelebb talán a diákolimpiai országos döntők álltak.

1977-től 26 esztendőt töltött a PVSK elnökségi tagjaként, itt öt elnökséget és három elnököt szolgált. Sokrétű és eredményes munkáját több kitüntetéssel ismerték el: Kiváló munkáért (1984), a Testnevelés és sport érdemes dolgozója (1989), a Baranya Megyei Önkormányzat Sportdíja (1999), a Diáksportért emlékérem (2002), a Pedagógus szolgálati Emlékérem (2005), Pécs Város Sportdíja (2004), az MKOSZ Jubileumi oklevele (2015, 50 éves edzői és sportvezetői tevékenységéért).

Több mint ötven éves, példamutató életművel érdemelte ki többek között a PVSK Aranygyűrű kitüntetést is, 2011-ben. Utolsó hónapjait visszavonultan töltötte, 2021-ben, 80 éves korában hunyt el Pécsett.