A 27 éves Kasi Mátyás kosárlabdaedző a PTE-n szerezte alapképzéses edzői, valamint humánkineziológia mesterdiplomáját. Idén kezdi meg negyedik szezonját a PVSK-nál, ahol az U19-es és az U11-es csapat felkészítésében segédkezik.

Hol találkoztál először a kosárlabdával próbáltál-e más sportágat?

A kosárlabdával Pakson volt lehetőségem megismerkedni még az általános iskola alsó tagozatos éveim alatt. Ezzel párhuzamosan kenuztam is, és eljött az idő, amikor választanom kellett a két sportág között, és én az evezést választottam. Összességében nem is bántam meg, hiszen rengeteg szép eredményt értünk el, és több alkalommal is felálhattam a dobogóra országos bajnokságokon. Kosarazni legközelebb a gimnázium mellett tértem vissza Pakson, és egészen az akkori U20-as korosztályig aktívan sportoltam.

Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?

Szeretem, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik hozzám hasonlóan érdeklődnek a sport iránt. Ennek köszönhetően egész jó hangulatban telnek a sportcsarnokban eltöltött órák, ami véleményem szerint ugyanolyan fontos, mint a szakmai felkészültség.

Mi az, ami a legnehezebb a munkádban és még fejlődnöd kell benne?

Úgy érzem, hogy az idősebb korosztályok taktikai felkészítésével kapcsolatban még rengeteg tanulni valóm van, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezek-e ilyen csapatoknál dolgozni, vagy sem. Szerencsére idén a juniorok mellett olyan szakembertől tanulhatok, akitől biztosan csak értékes tudást szerezhetek.

A személyi edzősködés segít a kosárlabda pálya melletti munkában?

Őszinte leszek, ennek az útnak még nagyon az elején járok. Azonban, ha idővel sikerül kellő tapasztalatot szereznem benne, akkor biztosan csak segíteni tudná, hiszen az erőedzés - mint minden sportágban – a kosárlabdában is alapvető szerepet játszik.

Mi az, amit a legjobban megkövetelsz a tanítványaidtól?

Mivel az eddigi éveim nagy részét másodedzőként töltöttem itt a PVSK-nál, mindig is igyekeztem követni és átvenni az edző kollégáim nevelési elveit. Amikor saját csapatom volt, vagy egyedül tartom az edzéseket, mindig kiemelt figyelmet fordítok a játékosok közötti kölcsönös tiszteletre, amelyet a pályán különösen fontosnak tartok.

Van-e valamilyen hobbid?

Szabadidőmben természetesen szeretek sportolni, ezt leginkább a konditermi edzésekkel és kerékpározással töltöm. Az utóbbi időben azonban a barátaimmal egyre többször látogatunk tenisz- és padelpályákat is. Egyébként szinte bármilyen jellegű fizikai aktivitást szívesen végzek. Ezen felül bármilyen meglepő is, ha egy zongora közelébe kerülök, akár több órát is el tudok tölteni a billentyűk mögött.

Van-e példaképed vagy akire felnézel esetleg egy mentor, aki sokat segített?

Olivér „bácsinak” még azt is elhiszem, amit kérdez! Persze ez elsőre viccesen hangzik, de valójában tényleg bármilyen kérdéssel fordulhatok hozzá, legyen szó akár kosárlabdáról, akár a hétköznapi élet egyéb dolgairól.

Mik a terveid hosszútávon?

Szeretnék előre lépni abban, hogy magabiztosabban merjek saját csapatot vállalni, és ne legyenek bennem kétségek ezzel kapcsolatban. Emellett szeretném kialakítani a kosárlabda melletti életemet is úgy, hogy az hosszú távon összeegyeztethető legyen az edzősködéssel.