Horváth Géza ökölvívó, mesteredző Nagyatádon született 1918. december 29-én. A sportággal 1932-ben ismerkedett meg Nagyatádon, később Kaposvárott tanulta az ökölvívás fortélyait. 1936-ban a Székesfehérvárott rendezett országos leventebajnokságon 1. helyet szerzett. 1943-ban, a Bp. Vasutas színeiben, pehelysúlyban magyar bajnok lett. Aktív pályafutását kétszeres válogatottként 1947-ben fejezte be. 1948-ban – kiváló eredménnyel – középfokú edzői képesítést szerzett. 1950-ig a Nagykanizsai Vasútnál volt edző, majd PVSK-hoz került. 1952–56 között a Testnevelési Főiskolára járt levelező hallgatóként, ahol szakedzői képesítést szerzett. 34 országos bajnok és 112 dobogós helyezett köszönheti neki eredményeit. Az utánpótlás-válogatott szövetségi edzője (1987), a magyar csapat szöuli felkészítője (1988) is volt. Az edzői munka mellett hosszú időn keresztül betöltötte a PVSK ökölvívó szakosztályának technikai vezetői és szakosztályvezetői tisztét is. Szeretett sportágával 52 éven keresztül foglalkozott, nevelte a felnövekvő korosztályokat. Legeredményesebb tanítványa a szöuli olimpikon Alvics Gyula (ő napjainkban a PVSK ökölvívó szakosztályánál dolgozik, szakmai vezetőként), aki mindig szeretettel beszél egykori mesteréről.