Idősebb Kőhegyi István 1924. november 4-én Pécsett született. A pécsi Ágoston téri iskolába, majd a Pius Gimnáziumba járt, iskolai padtársa, az akkor már a PVSK labdarúgójaként sportoló Meggyes Lajos hívta az egyesülethez 1941-ben. Mivel éppen tél volt, és így nem tudtak focizni, ezért Meggyes Lajos az iskola labdarúgóiból szervezett egy kosárlabdacsapatot. Edző nélkül, a PEAC Kisállomás melletti csarnokában, záróra után tudtak csak gyakorolni, és egy évvel később, 1943-ban már a hivatalos városi bajnokságban indultak, ahol sikerült legyőzniük az akkori favoritot, a PEAC-ot, így megnyerték a bajnokságot.

Egy alkalommal Kőhegyi István vetette fel, hogy alakítsák meg a PVSK kosárlabda szakosztályát. Miután Mintál Tibort, az egyesület akkori elnökségi tagját is sikerült bevonniuk, olyannyira, hogy még tagja is lett a csapatnak, 1944. május 1-jén megalakult a szakosztály. A férfi mellett rövid időn belül női szakosztály is létrejött. 1951-től az addigra már az NB I-be jutó kosárcsapathoz intézőként tért vissza, így segítette újra a kosarasok fejlődését. 1957-től a MÁV, majd az egykori Köztisztasági Vállalat főművezetője lett, később 25 évig volt a Gépipari technikum tanára, innét vonult nyugdíjba.

Mivel annak idején gyermekeit is vitte magával a mérkőzésekre, természetes volt, hogy az egész család sportolói karrierje a PVSK-hoz kötődik. Húga, fia és lánya a kosárlabda, két unokája és dédunokája pedig a labdarúgó szakosztálynak volt tagja, így idősebb Kőhegyi Istvánnal egy olyan dinasztia kötődött a PVSK-hoz, amely immár négy generáció óta elkötelezett támogatója az egyesületnek. A közelmúltban elhunyt sportember, 2017-ben kapta meg a PVSK Aranygyűrűjét.