- Amikor tavaly ősszel elkezdtétek a munkát a labdarúgó utánpótlásban, akkor ilyen eredményre számítottál?

- Őszintének kell lenni, nagyon bíztunk benne, hogy nem esünk ki az országos kiemelt bajnokságokból. Azt nem gondoltam volna, hogy még két csapatunk esélyes lesz a feljutásra. Ebből az egyik, az U14 feljutása meg is valósult, az U15 sajnos nem jutott túl az osztályozón. Az eredményesség szempontjából ez remek visszajelzés. Ha a másik oldalt, a fejlődési görbét nézzük, ott van hiányérzetem, leginkább a kis korosztályoknál. Röviden összegezve: az összkép pozitív, csak az nem lenne szerencsés, ha az eredményesség mögé bújva azt gondolnánk, hogy itt minden rendben van. A közösség jó, a lehetőségek jók, a perspektíva jó, ezt nekünk meg kell ragadni. Szerencsére, most olyan helyzetben vagyunk a régiós csapatainkkal, hogy óriási lehetőség van a kezünkben: meghatározó utánpótlás nevelő bázissá tudunk válni itt a PMFC mellett.

- Tudjuk, az utánpótlás labdarúgásban nem elsődleges az eredményesség, sokkal fontosabb a játékosok fejlődése. Ezen a téren hogy állunk?

- Igen. A prioritás a játékosok fejlődése, de ha jól dolgozunk velük, akkor az eredmény úgyis jön. A stáb minden edzőjének így kellene gondolkodnia: először bele kell tenni azt a munkát, amit az életkori sajátosság megkövetel, a tehetséget külön gondozni és kezelni, lehetőleg fölfelé játszatni őket, nem pedig az eredmény miatt visszarángatni őket a korosztályukba, amisajnos, előfordult már. Azt látjuk minden korosztályban a fölfelé játszók megállták a helyüket, a fejlődési görbe jól nézett ki. De ez nem elég, kell, hogy legyen egy tehetségprogramunk itt a PVSK-nál, ez nagyon fontos.

- Tehetségekből pedig szerencsére nincs hiány. Az alsóbb korosztályú csapataink nagyon jól szerepeltek bajnokságaikban, mégis azt mondtad, hogy leginkább velük kapcsolatosan van hiányérzeted. Kifejtenéd ezt pontosan!

- Ebben a témában lesz is egy edzői értekezletünk. Az edzőinknél a kiindulási pont a győzelem, ami nem megvetendő dolog. Győzni mindig jó, de a futball is egy szakma, itt is egymásra épülnek a dolgok. Ha kihagyunk bizonyos dolgokat egy korosztálynál, például a legkisebbeknél a koordinációt, a labdaérzék fejlesztését a labdavezetést, a cselezést, az átadást, az átvételt, a technikai elemek képzését akár nyomás alatt akár izoláltan, akkor hiába van egy jó csapattaktika, amivel esetleg nyerünk, vagy a tehetségeink segítségével kerekedünk felül, attól még a hiányosságaink megmaradnak. Márpedig a jól szereplő, fiatal korosztályoknál is bőven vannak hiányosságok, technikai szinten, kisjátékokban, labdakezelésben, labdakontrollban. Ez nem rosszindulatú kritika, hanem olyan észrevétel, ami helytálló és ezeket nekünk korrigálni kell. Abból kell kiindulni, hogy a játékosokat lépésről lépésre kell fejleszteni. Ezt kell előtérbe helyezni, jövőre ebben kell nagyot előre lépni, ezt konzekvensen számon is kérjük majd.

- A két legfiatalabb csapatunk az U12 és az U13 gyakorlatilag kinőtte a maga bajnokságát, hiszen szinte mindenki sok góllal győznek le, hétről-hétre. Nincs arra valamiféle lehetőség, hogy a fejlődésük érdekében egy magasabban jegyzett bajnokságban indítsuk el őket?

- Sajnos, nem lehet, úgy lenne esély erre, ha a körzetközponti szerepből lépnénk egy szintet felfelé. Ez, idén elmaradt. Dolgozunk ezen, mindenképpen a céljaink között szerepel. Ha sikerülne, akkor a két csapat országos bajnokságban indulhatna és az U11 is kiemelt Bozsik tornákon vehetne részt. Ennek feltétele az MLSZ szigorú auditrendszerének a teljesítése. Majdnem mindenben megfelelünk ennek, adminisztratív hiányosságain vannak elsősorban, melyek könnyen javíthatok. A PVSK egy patinás klub, ilyen háttérrel, ilyen létesítményrendszerrel oda kell kerülnünk. Szakmailag ez egy óriási előrelépés lenne. A vezetőség partnerünk ebben, célunk, hogy a körzetközpont pozíciónkat erősítsük és fölfelé lépjünk egyet. Nagyon fontos tétel ez, jó visszajelzés is lenne szakmai szempontból, igazán ott derülne ki, hogy hol tartunk, hiszen országos szinten ismert és elismert egyesületek csapataival kellene felvennünk a versenyt. Nem sokkal marad el ennek a bajnokságnak a színvonala a tehetségközpontok bajnokságától. Ez szolgálná igazán a játékosaink fejlődését.

- Nézzük a középső korosztályokat. Az U15 megnyerte a maga bajnokságát és volt esélye a felkerülésre, de sajnos a rájátszás első körét nem sikerült abszolválni. Nekik ezzel végleg elszállt a lehetőségük a magasabban jegyzett bajnokságban történő indulásra?

- Sajnos, úgy tűnik, hogy igen. Ha mentek volna egy kört a rájátszásban, akkor lett volna némi esély arra, hogy az MLSZ esetleg felkérje a csapatot. Stiefel Laci nagyszerű közösséggé kovácsolta a gárdát. Már az őszi szezonban szeretünk volna néhány játékost fölfelé játszatni, nem voltak partnerek benne. Ebből adódóan csapdahelyzetbe kerültünk, hiszen mire meggyőztük őket, hogy az ő személyes fejlődésüket szolgálja a felfelé áramoltatás, elkéstünk. A bajnokságot simán megnyerték, de az első komolyabb megmérettetésnél, a rájátszás első fordulójában sajnos, nem sikerült továbbjutni, pedig talán a legkönnyebben verhető ellenfelet fogtuk ki a rájátszásban. Az első meccsen sikerült alul múlni önmagunkat, a hazai visszavágón pedig egy kapkodó, rohanó játékot sikerült produkálni. Biztos vagyok benne, hogy ez a csapatunk helytállna a kiemelt bajnokságban, de tudomásul kell venni a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt, hogy a közösség építésének fontosságát nem lebecsülve ugyan olyan fontos az egyén fejlődése, valamint ha ez megvan, akkor a csapat fejlődése. El kell fogadni mindenkinek azt, hogy itt a PVSK-n belül minden csapatunk ugyan azt az elvet, ugyanazt a filozófiát képviseli. Ez pedig egy kombinatív, labdabirtokláson alapuló játékrendszer, éppen azért, hogy a játékosok minél többször oldjanak meg játékhelyzeteket és kerüljenek döntéshelyzetbe. Ne az edző döntsön helyettük, ő csak tanítsa meg nekik az irányt, a vázat. A következő bajnoki évnek ez lesz a fő hangsúlya, hogy csapatain egységes játékot képviseljenek minden ellenfél ellen. Hogy ne fordulhasson elő, hogy egy a labdát előre vagdosó kombinatív játékot teljes mértékben nélkülöző csapat fölénk tudjon kerekedni. Nekünk a saját játékunkat kell játszani minden ellenféllel szemben.

- Akkor itt gyakorlatilag kialakul majd a PVSK DNS-e, ami mindig, minden csapatunk játékát jellemzi majd. A felnőtthöz közelítő korosztályok esetében látod már ezt?

- Az U19 kérdését kezeljük külön. Ők egy speciális helyzetben voltak, hiszen a felnőtt csapatunk gerincét ők adták. Amint sikerült a legjobbhoz közelítő összeállításban felállniuk, képesek voltak legyőzni a két éve veretlen Siófok gárdáját is. Visszatérve az U16-ra és U17-re, többször elmondtam a srácoknak, bizonyára több pontunk lenne, ha visszahúzódnánk és egy sündisznóállásból kontrajátékot játszanánk. De nem ez a cél. Mindig, mindenki ellen dominálva, labdát tartva próbálunk játszani. Tavaly a nagyon jó Barca Akadémia ellen is ezt játszottuk, az első perctől az utolsóig. Kikaptunk ugyan 5-0 arányban és az eredmény ránk nézve volt hízelgő, de nagyon jól esett, hogy az ellenfél spanyol szakemberei is gratuláltak és megköszönték, hogy egy pillanatra sem csaltuk a futballt és megpróbáltunk játszani. Ki kell, hogy alakuljon az, hogy ha egy idegen többször kijön a meccseinkre, játszunk bármilyen színű mezben, akkor is tudja, hogy melyik csapat a PVSK. Szerencsére az egyének fejlődése mellett mindkét csapatunknak van játékstílusa, és mindkettő a labdabirtoklásra épít. Az év végén már ez eredményességgel is párosult.

- Szerencsére minden csapatunkban van legalább egy kiemelkedő egyéniség. Velük mi történik majd a nyáron? Van-e arra esély, hogy ők az ősszel is a PVSK-t erősítik majd?

- Ez nagyon vegyes, de szerencsére, aki elmegy, az felfelé igazol. Ez is jó visszajelzés a szakmai munkánkat illetően. Ketten a Győr akadémiáján folytatják. Onnan kaptunk is szóbeli visszajelzést, ami nagyon jólesett nekünk, hogy semmivel nem voltak lemaradva az akadémistákhoz képest. Mindemellett a PVSK-nak nem csak az a célja, hogy adjuk el a játékosainkat, hanem az is, hogy saját forrásból építsünk jó csapatot. Az idősebb korosztályokban 90%-ban itt maradnak a játékosok, aminek örülünk. A fiatalabbaknál a PMFC, mint tehetségközpont felettünk áll, ők úgy és annyi játékost vihetnek el tőlünk, amennyi szeretnének. Viszont nem lenne jó, ha nagyszámban vinnének el tőlünk játékosokat, hiszen ez nekünk is veszteség. Szerencsére, most egészen jó a viszony a két egyesület között, meg tudjuk beszélni ezeket a dolgokat.

- A két legidősebb csapatunkról ejtsünk néhány szót. Az U17-es csapatunk kimondottan jól szerepelt a Magyar Kupában. Vitézkedésük következményeként a Ferencvárost fogadhatták a kupa harmadik fordulójában.

- A mérkőzésen is kijött az, amiről rendszeresen beszélünk: nincsenek túl nagy különbségek az élcsapatok és közöttünk. Fél órán keresztül dominálni tudtunk a Ferencváros ellen, a vezetést is megszereztük. Koncentráltak voltunk, agresszíven futballoztunk és nyugodtan mondhatom jobbak voltunk az első fél órában. Persze, ezután a Fradi szépen lassan felőrölt bennünket, de jó volt látni, hogy partiban tudunk lenni velük, sőt. Jó motiváció volt ez a srácoknak, láthatták, hogy érdemes a plusz munkát beletenni, hogy van potenciál. Jó lenne ezt a motivációs szintet fenntartani, minden mérkőzésre átmenteni!

- Sajnos, adminisztratív okok miatt nem volt átjárás a két legidősebb csapatunk között, annak ellenére, hogy mindkettő a PVSK színeiben lép pályára. Így lesz ez idén is?

- Nagyon bízom benne, hogy nem! Pintér Tibor szakosztályvezetőnk már túl van ez ügyben néhány előkészítő tárgyaláson az MLSZ képviselőivel. Majdnem biztosra lehet mondani, hogy az előttünk álló bajnoki évben már lesz átjárás a két csapat között, sőt, akár a felnőtt csapatba is adhat majd játékost a PVSK U17.

- Óriási szükség lett volna pedig arra a szezon során több ízben is, hogy az U17 besegítsen a létszámgondokkal küzdő U19-nek, hiszen a legidősebb utánpótláscsapatunk adta a felnőtt csapat gerincét.

- Igen, sajnos ez nem volt meg és ebből adódóan az U19-es csapatunk hatalmas hátrányt szenvedett el. Esetükben ne is beszélgessünk szakmáról, mindkét edző, aki velük dolgozott az év során, Andreidesz Józsi az év első felében, majd Klock Gyuri a másodikban, egyaránt óriási köszönetet és elismerést érdemel. ahogy ezt a nehéz időszakot ők levezényelték az példaértékű. Mindent alárendelve, minden nehézség ellenére becsülettel végezték a munkájukat akkor is, amikor a már említett problémák miatt alig tudtak kiállni egy-egy meccsre. Volt olyan időszak, amikor félő volt, hogy a játékosok egyszer csak megunják az egészet és nem vállalják a szereplést, mivel úgy érezték, hogy a felnőtt csapat irányából nem kapják meg a kellő támogatást. Köszönet érte, hogy kitartottak. Ez a szituáció egész egyszerűen többé nem fordulhat elő.

- Végezetül várható-e valami újdonság a labdarúgó utánpótlás szakmai életében

- Ahhoz, hogy amit a következő bajnoki évre tervezünk, - nevezetesen, hogy egységesítsük a játékstílust itt a PVSK-nál – minden edzőkollégának markánsan be kell állnia a sorba. hogy szintet tudjunk lépni, muszáj lesz egységesítenünk a szakmai munkát. Tomin Milán körzetközpont-vezetőnkkel éppen egy szakmai koncepció kidolgozását kezdtük meg. Ebben részletesen leírjuk, hogy korosztályról korosztályra mit kell tudnia a játékosoknak. Ugyanúgy, mintha történelem, vagy matematika lenne, le lesz írva, hogy az adott korosztályban mit kell tudnia a gyerekeknek. Mint az iskolában, meg lesz adva a kötelező tananyag, ezen végig kell majd menni és az év végén bizony számon is kérjük mindenkitől, bemutatóedzések formájában. Ez alapján tudunk objektíven értékelni. Muszáj változtatnunk, fejlesztenünk, hogy még jobbak legyünk!