A PVSK a vármegye négy labdarúgó körzetközpontjának egyike, a területileg legközelebb eső egyesületek tartoznak hozzánk, többek között két komlói egyesület Argilus Labdarúgó Képző SE és Komlói Bányász SK, Szászvár, Hosszúhetény, Pellérd, Sásd de olyan pécsi egyesületek is, mint a PSN Zrt. vagy a PMFC is, továbbá a Pécsi NKK és az MLE A Bozsik programba a 10-11 éveseket gyűjtő U11-es korosztály, valamint a hat és kilenc év közötti gyerekeknek szóló csoport tartozik. Előbbiek a Bozsik Torna, utóbbiak a Bozsik Fesztivál keretein belül járnak hozzánk.

Mennyi kisgyereket jelent ez a PVSK körzetében?

Úgy gondolom mi rendezzük a legnagyobb létszámú eseményeket a régióban, a Bozsik-tornákon kéthetente 150-160 gyerek jön el hozzánk ősszel és tavasszal 5-5 alkalommal, valamint rendezünk egy regionális tornát is, ahová a délnyugati körzetközpontok jönnek el a PVSK-hoz nyolc csapattal.

Tehát a tornák jelentik azt a versenyt ezeknek a gyerekeknek, ahol az egyesületükben végzett edzésmunka eredményét láthatják?

Így van, emiatt is izgalmasak ezek az események számunkra is. Általában vasárnap délelőttönként tartjuk felváltva a tornákat és a fesztiválokat, így minden héten megtelnek a Verseny utca labdarúgó pályái. A kollégákkal kora reggel érkezünk, kijelöljük a pályákat, felpakoljuk a kapukat és várjuk a résztvevőket. Itt nem csak a gyerekekre és edzőikre gondolok, hanem arra a 2-300 szülőre is, akik különösen a kisebbeknél óriási lelkesedéssel, sportszerűen szurkolnak a csapatoknak, ami miatt remek a hangulat.

Az edzők között is megvan a verseny?

Egyfajta presztízst jelent a jó szereplés a Bozsik eseményeken, és az edzők nagyon nagy hangsúlyt is fektetnek arra, hogy nyerjenek a csapataik, ami egyik szempontból jó, a másik oldalról viszont néha a játék öröme is egy kicsit a háttérbe szorul. Utóbbi nem annyira pozitív, de úgy gondolom, jól állunk ennek kettőnek az elegyével.

A résztevők közül mennyien maradnak labdarúgók?

A Bozsik Program egyik hangsúlyos eleme a Kiválasztó Foglalkozás, ennek keretében félévente 6-8 eseményt rendezünk, ahová edzésekre hívjuk be a tornákon látott legügyesebb gyerekeket a 10-11 éves korcsoportból. Ez az MLSZ által kialakított rendszer átlátható és jól működik, mi a Grassroots kluboktól behozzuk a legügyesebbeket és regionális szinten tudjuk őket versenyeztetni. Innen az lenne a legjobb kimenetel, hogy a Tehetség Központba tudjanak kerülni, ami Baranya vármegyében a PMFC-t jelenti.

Aki viszont nem kerül be a tehetség központba, az például a PVSK-ban is folytathatja és kaphat újabb és újabb esélyt, hogy feljebb lépjen?

Így van, számunkra a kiválasztó program célja, hogy az U12-U13-ban már úgy erősödjünk meg, hogy a környezetünkből tehetséges fiatalokat tudjunk begyűjteni és magasabb, regionális szinten tudjuk őket versenyeztetni. Később, ha valaki már nálunk eléri azt a szintet, akkor 14-15 évesen, akkor akár már ismét bekerülhet a tehetségközpontba. Nekünk természetesen az is tökéletes kimenetel, ha ezeket a gyerekek nálunk maradnak, hiszen a PVSK minden nagypályás korosztálya a kiemelt bajnokságokban indulnak az idei évben. Ez azt jelenti, hogy megfelelő szinten tudnak versenyezni, és természetesen nekünk is fontos, hogy az átfogó képzésnek köszönhetően folyamatosan fejlődjenek a játékosok.

Térjünk vissza a Bozsik eseményekhez, ezek végén mindig van egy kis jutalom is, és újításokat is terveztek.

Minden eseményen, minden csapatból kiemeljük azt, aki a legjobban teljesít éppen aznap legjobban teljesítő játékost, de szoktam kérni, hogy emellett jutalmazzuk azokat is, akik a kéthetes ciklusban jó munkát végeztek, legtöbbet jártak edzésre, szóval mindig próbálok találni plusz motivációt is. Természetesen minden esemény végén oklevelet kapnak a gyerekek, illetve mindenki valamilyen csokit szokott kapni.

Körzetközpont szakmai vezetőként neked mi a motivációd ezeken az eseményeken?

Egyre jobb és jobb eseményeket szeretnék szervezni, amelyek még gördülékenyebben zajlanak. Szeretném, ha ezek még izgalmasabbak lennének, ám látni kell, hogy vannak olyan kötelező elemek, amelyektől nem lehet eltérni vagy éppen olyan gondolatok, amelyeket el kell mondani a megnyitókon. A jövőben egy-egy témához kötnénk ezeket a rendezvényeket, az utolsó eseményünk például épp a magyar labdarúgás napján zajlott. Ennek megnyitóján beszéltünk a gyerekeknek az Aranycsapatról, és annak tagjairól neveztük el a pályákat. Tavasztól már minden eseményünket egy hasonló témához szeretnénk igazítani, ha lesz rá módunk.

Én úgy látom, hogy ti rendezők is jól érzitek magatokat, Rónai Pista bácsitól a legfiatalabb edzőkig mindenki itt van és örömmel figyeli a piciket.

Mindig nagyon sok nyitott, kíváncsi és csillogó szemű gyerekekkel szoktam itt találkozni. Nem szoktam olyan gyereket látni, aki nem élvezné, hogy itt van, vagy utána, amikor klublátogatásokra megyünk mindig visszakérdezünk, és mindig emlékeznek, örülnek, hogy jöhetnek és mindig várják, hogy jó élményekkel mehessenek el tőlünk. Természetesen nekünk edzőknek ez a legnagyobb öröm, ha élvezik a gyerekek a focit.

Ma mindenki Szoboszlai Dominik akar lenni. Ha valaki most az ő nyomdokaiba akar lépni akar lenni, akkor milyen irányba menjen? Kezdjen el focizni a legközelebbi egyesületben és jöjjön ezekre a Bozsik-eseményekre?

Igen, így tud a legkönnyebben beilleszkedni ebbe a közegbe, de szerintem nem csak az egyesületi edzésekre van szükség. Nagyon fontos lenne, ahogy azt például Szoboszlai Dominik esetében is halljuk, hogy focizzanak, az iskolai szünetekben, a hétvégéken, egyszóval mindig járjon a labda. Ehhez kell a szülői támogatás is, szerencsére a Bozsik programon keresztül azt látom, hogy a szülök és az edzők oldaláról megvan a szándék, hogy támogassák a legkisebbeket. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy mindenki a saját maga sikerének a kovácsa. Jó irányba terelnénk a srácokat, de erőltetni semmit sem szeretnénk.