PVSK NKA U11

- Az U11-es csapatban szerencsére nagyon sokan kosaraznak, azokkal a fiúkkal kiegészülve, akik extra ügyességük miatt feljátszottak az U12-es csapatba, összesen 23-an voltunk. Azért, hogy mindenki játéklehetőséghez tudjon jutni, kettéosztottam a fiúkat, két csapattal vágtunk neki a bajnokságnak. Fontos megjegyezni, hogy aki a "B" csapatban kapott lehetőséget, az nem feltétlenül azt jelentette, hogy ő gyengébb képességű lenne a többiekhez képest, hanem más szempontokat is figyelembe vettem a beosztásnál. Ezt igazolja, hogy az év során sokan mindkét csapatban kaptak játéklehetőséget. Részt vettünk a Kenguru bajnokságban "A" és "B" csapattal, illetve az U12-es bajnokságban is, itt az idősebb korosztályú gyerekek csapatát egészítettük ki. Törekedtem arra, hogy mindenki megfelelő számú játéklehetőséghez jusson. Mindkét korosztályban másodlagos volt az eredmény, inkább a csapatok fejlődésére helyeztük a hangsúlyt. Ezzel együtt büszke vagyok arra, hogy az U11 "A"-val csont nélkül jutottunk ki az Országos Jamboree-ra, az ország legjobb 16 csapata közé. Sőt, a régiós jamboree-n a 2. helyet szereztük meg, így nyugodtan mondhatjuk, hogy az bajnokságban országos szinten induló több mint 200 csapat közül a legjobb 8-ban sikerült végeztünk. Ez az eredmény nagyon szép és nagyon boldogok voltunk miatta, viszont tudjuk, hogy ebben a korosztályban ez kissé csalóka, hiszen nagyban befolyásolja az ügyességet, hogy ki mikor kezdte a kosarazást. Éppen ezért már kitűztük a következő évi célt: ha akkor is sikerült bejutnunk az országos jamboree-ba, az már tényleg kitűnő teljesítmény lesz. Mindig szeretnénk a legjobb eredményt elérni, nem csak a sikerélmények miatt, hanem azért is hogy a legjobb ellenfelekkel kerüljünk össze és tudjuk megméretni magunkat. Az U11 "B" csapatunk szintén jó helyen végzett, a B csoportban úgy, hogy sokszor megszorongatott és jó párszor legyőzött "A"-csoportos csapatokat is. Óriási siker volt idén a Panon Liga megnyerése, ráadásul veretlenül. Nagyon örültünk ennek a lehetőségnek, hiszen itt nem alkalmazták a speciális magyar korosztályos szabályokat, így bele tudtunk kóstolni az igazi kosárlabdába, amit a gyerekek például a Lauberben is látnak. Hozzá kell tenni, hogy a sikeres szereplésből kivette a részét 3 kozármislenyi játékos is: Tóth Botond, Galambos Gábor és Grosz Noel. Nagyon örültünk, hogy csatlakoztak hozzánk, igazán jó kapcsolat alakult ki köztük és a csapat között, reméljük, hogy a jövőben is megmarad a hasonló jó kapcsolat és együttműködés velük. A csapat teljesítményével elégedett vagyok. Egészen elképesztő, hogy mennyire szorgalmasak a gyerekek. Tulajdonképpen egyetlen olyan gyermek sincs a csapatban, akire ne járt volna edzésre vagy mérkőzésre. Ebben nagy szerepe van a szülőknek is, ezúton is köszönöm a támogatásukat. Úgy gondolom, hogy küzdeni tudásban fejlődtünk a legtöbbet a szezon végére, köszönhetően a szerb-horvát csapatok elleni mérkőzéseknek, illetve van a csapatban egy „Tazmán ördögünk”, aki húzza a többieket ilyen téren. Szép eredményeket értünk el idén, de a legbüszkébb mégis arra vagyok, hogy ezek a gyerekek első komoly évük után, heti 5 edzéssel és rengeteg meccsel még mindig imádják a kosarazást, nyári kosárfesztiválra jelentkeznek, és ügyeletes edzéseken vesznek részt, holott tudják, hogy augusztusban már újra edzésbe kell állniuk. Ha megkérdezik tőlük, akkor szinte mindenki azt válaszolja, hogy kosaras lesz, ha felnő – ez valóban felemelő a számomra. A következő szezonban az edzéseken a folyamatos, 90 perces koncentrációt fogjuk megcélozni, és a játék minden elemében szeretnénk fejlődni, és ilyen szorgalommal fogunk is. Ha a legjobbakat kell kiemelni, akkor szinte az összes játékosomat felsorolhatnám, hiszen mindegyikük jójobb valamiben. 100-szor kiemeltem már, de megteszem 101-edszerre is: Kiss Keve Botinál csupaszívebb kosarast ritkán látni. Fitus-Barics Dani játékintelligenciája vetekszik a 18 évesekével. Ádám Levi, Gyurka Dani védekezése és védekezni akarása is példa lehet a többiek előtt. Takács Andris, Varga Sanyi fanatizmusa szintén. Rácz Domi karaktere az edzők álma. Tényleg mindenkit meg lehetne említeni valami miatt. Ezzel együtt várom további gyerekek jelentkezését is, hiszen 11 évesen sem késő elkezdeni a játékot, ha valaki kedvet érez hozzá, és ügyesen bánik a labdával – adott bő értékelést a szezonról Moosz Milán, a csapat vezetőedzője.

A csapat tagjai: Ádám Levente, Bogdán Patrik, Csiga Zsombor, Cserényi Martin, Fejér Zsombor, Fitus-Barics Dániel, Fodor Milán Tacitusz, Földing Zalán, Glück Patrik, Gyurka Dani, Horváth Szilárd, Kiss Keve Botond, László Barnabás, Novreczky Botond, Póla Áron, Rácz Domonkos, Szabó Ákos, Szabó Bálint, Takács András, Tarnai Dominik, Varga Sándor, Üveges Bendegúz. Edzők: Moosz Milán,

PVSK NKA U11, Hópárducok

- Egy teljesen új csapatként, 2008-2009-ben született gyerekekkel három bajnokságban indultunk: az MKOSZ által indított kenguru bajnokságban, a Tolna megyei Nyuszi kupában és a Baranya megyei U/10-es bajnokságban. Az eredmény nem számít ebben a korosztályban, annál inkább, hogy honnan hová jutottunk el a kosárlabdázás tudományában. Elégedettnek mondhatom magam, mert egy újabb kis közösség formálódott a kezeim alatt, apró gyermekek elkezdtek együtt dolgozni, egymást segíteni, számomra már ez örömteli. Mivel teljesen kezdő gyerekekről van szó, így nagyon sok minden áll még előttük. De év végére végre nem láttam olyan átadást, amiben a labda ki lett volna lőve az űrbe. Sokat dolgoztunk rajta... Illetve törekedtünk arra, hogy ügyetlenebbik kézzel is merjünk ziccert dobni a mérkőzéseken, talán ilyet is láttam már az utolsó 1-2 hónapban. Amiben leginkább fejlődnie kell még pár játékosnak, az az edzésmunka, fegyelem és figyelem, mert ha ez nincs meg, akkor nem lehet fejlődni és a többiek munkáját is elrontják. A legbüszkébb talán az egyik Tamási Dámocskák elleni mérkőzésre vagyok, mert az egy évvel idősebb gyerekek ellen sikerült hosszabbításra menteni egy mérkőzést. Nagyon akartak a fiúk. De ez jellemző volt az összes kenguru mérkőzésünkre, hiszen mi voltunk a legfiatalabbak. Kiemelni nem szeretek, nagyon jó korosztály, teli ügyes, okos gyerekekkel. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Szülőknek a szezonban nyújtott rengeteg segítségért és kitartásért. Kérlek Titeket, továbbra is ilyen lelkesedéssel támogassátok Őket. Köszönet a Kollégáimnak is, akik, ha kellett, a saját szabadidejüket áldozták be azért, hogy engem helyettesítsenek. Bence bácsinak is köszönöm az évet, remek móka volt – értékelt Stranszky Bettina, a csapat vezetőedzője.

A csapat tagjai: Arató Mátyás, Balogh Gergely, Bíró Zsombor, Csernus Dániel, Gálfi Levente, Horváth Ábel, Jaczó Zoltán, Kiss Kende Balázs, Kolcsár Márton, Majorosi Dániel, Mihalik Manoah Noé, Nagy Ádám, Pályi Vilmos, Pohl Máté, Rácz Gergely, Rotter Zalán, Sidlovits Balázs, Smudla Bende, Szabó Dénes, Szkladán Gábor, Vida Dávid. Edzők: Stranszky Bettina, Berkics Bence.

PVSK NKA U12

- A csapatom a hazai versenyrendszerben az U12 korosztályban szerepelt „A”, és a kenguru korúakkal kiegészülve „B” csapattal, emellett részt vettünk a Panon Liga küzdelmeiben is. A bajnokságban a régió negyedik helyével éppen lemaradtunk az Országos Jamboree-ba jutásról, míg a nemzetközi sorozatban a harmadik helyen végeztünk. Mindkettőben volt balszerencse is, talán kétszer tudtunk kiállni teljes kerettel, mégis inkább a saját számlánkra írom, hogy nem sikerült megismételnünk a tavaly elért sikerünket. A fejlődés és a gyakorlás érdekében részt vettünk ezek mellett több tornán is. Kritikusnak és önkritikusnak kell lennem, összességében nem vagyok teljesen elégedett. Magammal azért, mert nem tudtam megújítani a gyerekekben korábban a legnagyobb erényként meglévő megalkuvás nélküli szellemiséget, emellett talán sokat is vártam tőlük. Fejlődés lelhető fel az átmeneti játékunkban, és sokat fejlődtünk az emberelőnyös helyzeteket tekintve is. Több vezéregyéniség is fel-felbukkant, amikor hátrányba kerültünk. A szokatlan szituációkhoz való alkalmazkodásunk legtöbbször több, mint biztató volt. Az egyéni védekezés sokszor gondot okozott, a hazai, izolált egy-egy-bajnoksággá korlátozott meccseken jobban kijött ez a gyengeségünk. Említettem, hogy akadt olyan, aki extrát vállalt, amikor kellett, de olyan is, aki ennek kényelmét igyekezett élvezni, ebből fakadt sok gondunk. Azt gondolom, hogy egy erős régió erős korosztályában vagyunk, így nem a számszerű eredmények, hanem az eddig elmondottak miatt kell nagyon beerősítenünk ezután. Mindenképpen pozitívum és ösztönöznie kell mindenkit, hogy a csapatból hét fiú került fel az egy évvel idősebbek közé a serdülő A csapatba. Alapvetés, gondolom nem csak számomra, a kosárlabdatudáson felül, vagy még inkább előtt az akarati tényezők és az alázat jelentősége. Nagyon ritkán emelek ki, de ezúttal megragadom a lehetőséget: Kiss Keve Botond három éve kosarazik idősebbek között, idén is sokszor lenyűgözött a benne rejlő energia. Mucha Bertalant is említhetem, de neki védőszentet fogadunk, mert sokszor volt sérült. Aradi Atilla edzésmunkája és alázatossága példa a többieknek, Mogyorósi Balázs pedig vezérszerepet vállalt sokszor, ez neki való és ő erre képes is. Csernus Olivér szépen elvégezte a csapatkapitányként meglévő feladatait. Persze korábban is volt és később is lesz még más, akinek volt vagy lesz helye az ilyen felsorolásokban – értékelt Szabó Gergely, a csapat vezetőedzője.

A csapat tagjai: Ádám Levente, Aradi Attila, Auguszt Dávid, Bodonyi Barnabás, Bogdán Patrik János, Csernus Olivér, Domokos Balázs, Fitus-Barics Dániel, Fodor Vince, Gálfi Ádám, Horváth Viktor, Kiss Dominik István, Kiss Keve Botond, Kiss Zsolt, Márkus Péter, Mogyorósi Balázs, Mucha Bertalan, Novreczky Botond, Rácz Domonkos, Szabó Izsák, Szathmáry Szilárd, Takács András István, Varga Sándor, Viszt Marcell, Zákányi Kristóf. Edzők: Szabó Gergely, Vati Tamás.

Első képünkön az U11-es csapat, második képünkön a Hópárducok együttes látható.