A 10 szerzett találat vízilabdában elég lehet a győzelemhez, kosárlabdában viszont édeskevés. Pláne, ha 142 pontot jegyez az ellenfél. A megsemmisítő vereséget akadémiánk gyermek csapata szenvedte el a városi riválissal szemben a hétvégén. Ha megismerjük az előzményeket, azonnal látszik, a kudarc nem volt váratlan.

- Az ellenfél 12 játékosából 7 szeptemberben még akadémiánk játékosa volt. Ha lenne kedvem viccelni, azt is mondhatnám, tulajdonképpen annyi történt, hogy a PVSK „A” csapata megverte a PVSK „B” együttesét, erre akár büszkék is lehetnénk, ha nem narancssárga mezben léptek volna pályára – szemléltette a mérkőzés erőviszonyait Mintál Csaba, a PVSK Kosárlabda Utánpótlás Szakosztályának vezetője.

Pedig a meccsen végig küzdöttek a fiúk, még jelentős hátrányban is odatették magukat, de ez most ennyire volt elég.

- Ez a realitás. Én megdicsértem a srácokat az akaratukért és az elszántságukért, azt gondolom, hogy kihozták magukból a maximumot. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a csapat játékosai a pár héttel ezelőtti csapattársaikkal találták magukat szembe a pályán, és ettől nem tudtak elvonatkoztatni, nem is nagyon hitték el, hogy lehet keresnivalójuk a párharcokban – mondta el Sipos Ádám, a csapat vezetőedzője.

Aki nincs könnyű helyzetben, hiszen azzal, hogy egy teljes csapatnyi játékos távozott egyik pillanatról a másikra az egyesülettől, a szakmai munka is alapjaiban kérdőjeleződött meg.

- Idén egyetlen egyszer tudtam csak tíz játékosnak edzést tartani, mert mindig voltak betegség, vagy sérülés, esetleg iskolai elfoglaltság miatt hiányzók. Ez nagy hiányosság! Bár a korosztály szakmai képzésének anyaga legfeljebb két-három játékos együttműködését követeli meg, a helyezkedés megfelelő elsajátításához fontos lenne az öt az öt elleni játék, de ha csak nyolcan-kilencen vagyunk az edzésen, akkor ezt nem tudjuk gyakorolni. Ráadásul az alacsony létszám a mérkőzéseinken is probléma lehet: legalább 10 játékosnak kell ugyanis szerepelnie a csapatban, és ha ketten-hárman hiányoznak, akkor már csak az eggyel fiatalabb játékosokkal tudunk kiállni, ami szintén hátrány lehet – összegzett Sipos Ádám.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a járványügyi előírások miatt idén ősszel ellehetetlenült a toborzás, így a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség arra, hogy a létszám kiegészüljön.

- Ebben a korosztályban a húsznál magasabb csapatlétszám lenne az optimális, és fontos lenne, hogy legyen három-négy olyan játékos, aki magával tudja húzni a többieket, az ő fejlődésüket is segíti. Mivel mi nagyon ritkán igazolunk más egyesülettől, csak a saját bázisunkra építve tudnánk a kiesett játékosokat pótolni, de erre a járvány miatt jelenleg nincs lehetőségünk – mondta Juhász Olivér, a PVSK Kosárlabda Akadémia fiú szakágvezetője.

Nemcsak az U12-es csapatot érinti ez a helyzet, hanem más korosztályokat is, a probléma tehát rendszerszintűnek tűnik.

- A serdülő csapatunkból is négy játékost igazolt le a városi rivális, amelynek „A” csapatába nemcsak tőlünk, hanem más egyesületekből is érkeztek játékosok. Ez az együttes így rendkívül erős lett, miközben az NKA Pécs korábbi játékosai a „B” és „C” csapatba szorultak, amelyek jóval szerényebb eredményeket érnek el. Megértem a törekvést arra, hogy a korosztályok kiemelkedő tehetségeit egy helyre koncentrálják, viszont nem látom be azt, hogy miért van szükség „B”, „C”, vagy még több csapatra, miközben a többi nevelőegyesület munkáját ellehetetlenítik azzal, hogy a tehetségeiket leigazolják, és ezzel annak a veszélynek teszik ki őket, hogy „lyukas” korosztályok alakulnak ki náluk. Igaz ugyan, hogy ha betartják a szövetségi előírásokat, akkor a nevelőegyesületek költségtérítést kapnak a játékosaik után, a pénz azonban nem tud pályára lépni a hiányzó sportolók helyett - összegzett Mintál Csaba.