Mánfai Zoltán 1935. június 25-én született Pécsett. Több mint hatvanöt éve kezdett el kosárlabdázni a PVSK ifiben, majd az ötvenes évek közepén az NB I-es csapat tagja lett. 1953-ban még játékos volt, amikor már belekóstolt az edzői munkába is. Az ifiknél segített az edzéseken és a mérkőzéseken. Nem sokkal később a PVSK vezetői felkérték, hogy legyen a női csapat edzője. 1970. november 24-én az NB I-be került a csapat, ez az esemény Mánfai Zoltán legnagyobb sikerei közé tartozott. Tízéves munkássága során első alkalommal lépett ki a nemzetközi porondra, 1971-ben a Vasutas Európa-bajnokságon szerepeltek, ahol az ötödik helyen végzett együttese. 1973-ban első ízben rendezett a PVSK mindkét nem számára nemzetközi tornát, Pannónia-kupa néven, amelyet a csehszlovák Brno előtt meg is nyertek a hölgyek; ebben az esztendőben a bajnokságban a 9. helyen zárt a Mánfai-csapat.

Az edzői pályafutását a játékvezetői tevékenység követte. A kosárlabdától később sem tudott elszakadni: volt intéző, technikai vezető, majd az NB I-es mérkőzéseken műsorközlő. Ezzel a tevékenységgel új fejezetet nyitott a hazai kosárlabdázás történetében. Ő volt annak az emlékezetes PVSK-DVTK bajnoki döntőnek a szpíkere is, amelyen a PVSK női kosárlabda csapata először nyert bajnoki címet a legfelsőbb osztályban. Saját maga így vallott munkásságáról: „Az én életemből a kosárlabda elválaszthatatlan, és az is marad örökké. Évekkel az után, hogy abbahagytam a munkát, még sokan megállítottak az utcán, és érdeklődtek hogylétem felől, s ez nagyon jóleső dolog volt. Az ember a sport révén, néhány évtized alatt annyi ismerőst és barátot szerzett, amennyire másnak egy élet is kevés volt.”

Mánfai Zoltán szinte minden posztot betöltött a kosárlabdában. Volt játékos, edző, szakvezető, elnökségi tag, műsorközlő, játékvezető, technikai vezető, és bármi történt körülötte, és vele, a PVSK-hoz mindig hű maradt. 2000-bem kapta meg a PVSK Aranygyűrű kitüntetést. 2003 február 12-én Pécsett hunyt el.