Az 1964-ben Pécsett biológia–földrajz–testnevelés szakos tanári diplomát, majd egy év múlva ugyanitt kosárlabdaedzői, és 1980-ban, a Testnevelési Főiskolán kosárlabda szakedzői diplomát szerzett. Szentlőrincről került Pécsre, a pécsi Karikás Frigyes Utcai Általános Iskolába testnevelő tanárként dolgozott, de 1981-ben pedig, a már 1970-től sport-tagozatos pécsi Építők Úti Általános Iskolában kapott állást. Itt egy országos, a maga nemében úttörő kísérlet részese lehetett, amelynek során az iskolát összevonták az 1957 óta működő Pécs Városi Sportiskolával, létrehozva Testnevelési Általános és Sportiskolát, (közkeletű nevén TÁSI). A gyerekek és a szülők által is kedvelt iskolában 1982-től 2004-es nyugdíjba vonulásáig igazgatóhelyettesi besorolásban, sportszakmai vezetőként tevékenykedett.

Közben kosárlabdaedzőként is dolgozott a PVSK-nál és a Pécs Városi Sportiskolánál, korosztályos női és férficsapatoknál egyaránt. A szívéhez legközelebb talán a diákolimpiai országos döntők álltak. 1977-től 26 esztendőt töltött a PVSK elnökségi tagjaként, itt öt elnökséggel és három elnökkel is dolgozott.

Sokrétű és eredményes munkáját több kitüntetéssel ismerték el: Kiváló munkáért (1984), a Testnevelés és sport érdemes dolgozója (1989), a Baranya Megyei Önkormányzat Sportdíja (1999), a Diáksportért emlékérem (2002), a Pedagógus szolgálati Emlékérem (2005), Pécs Város Sportdíja (2004), az MKOSZ Jubileumi oklevele (2015, 50 éves edzői és sportvezetői tevékenységéért).

Több mint ötven éves, példamutató életművel érdemelte ki többek között a PVSK Aranygyűrű kitüntetést is, 2011-ben. Utolsó hónapjait visszavonultan töltötte, 2021-ben, 80 éves korában hunyt el Pécsett.