Népszerűsége a szurkolók körében szinte példátlan volt. A drukkerek imádták a játékát, ráadásul más klubban nem is szerepelt pályafutása során. Ha másik mezt húzott Juci, akkor az csak a válogatotté lehetett. Az egyes poszt legjobbja mindig kiválóan irányította társait, emellett pedig a közösség érdekében tett erőfeszítései miatt is felejthetetlen marad a pécsi kosárlabdázás ikonja. Sportágában szinte mindent elért: 1991-ben az Európa-bajnokságon harmadik helyet szerzett a válogatottal. 1992-ben tagja volt az első pécsi női bajnokcsapatnak, amelyet Vertetics István vezetett a dobogó csúcsára. Az élet többi területén azonban még szinte minden előtte állt. A pályafutása során mindig 11-es mezben játszó kiválóság álmai azonban az 1997-es végzetes baleset miatt nem válhattak valóra. Róla mintázták a Lauber D. Sportcsarnok előtt felállított a „Kosárlabdázó Nő” című szobrot. Mezét visszavonultatták, soha senki nem játszhat többé a „11”-es mezben pécsi női kosárlabda csapatban, emléke nap mint nap velünk van a városi sportcsarnokban.

Nyilas László