Ismét rangos esemény helyszíne volt a PVSK sportcentrum. Ezúttal a Diákolimpia országos döntőjének helyszínét biztosította a Verseny utcai létesítményünk. Szinte megszámlálhatatlan kistelepülés általános iskolájának ifjú sportolói mérettették meg magukat az országos döntőben. Hogy valóban az ország minden szegletéből, nos, arra talán a legjobb bizonyíték, ha a teljesség igénye nélkül néhány résztvevő helység nevét felsoroljuk: Kaszaper, Szügy, Galgamácsa, Karcsa, Csólyospálos, Lövő, Vásárosdombó, Tardos, Soponya. Nem túlságosan közismert helységnevek, hiszen kistelepülésként nem igazán részei a mindennapi közbeszédnek. Persze az itt tanuló diákokat és tanáraikat ez egyáltalán nem zavarja, sőt! Szemmel láthatóan hatalmas elánnal és vehemenciával vetették bele magukat a küzdelmekbe a gyerekek, ami teljességgel érthető, hiszen talán életükben először képviselik lakhelyeiket, közösségeiket. Ráadásul mindjárt egy országos döntőben! Hát persze, hogy mindent ki szeretnének adni magukból. Mikor, ha nem most!

Természetesen így voltak ezzel az esztáriak is. Amint azt megtudtuk, Esztár egy kistelepülés Debrecen mellett, egészen közel a román határhoz. Pécsig több mint nyolc órán át tartott az út, de hogy megérte, arról Vajas Vera, az esztári focicsapat ezer fokon égő edzője beszélt nekünk, miután annak rendje és módja szerint eligazította játékosait a néhány perce befejezett mérkőzés után.

- A hosszú utazás és a most elszenvedett vereség ellenére is nagyon jól érezzük magunkat. Itt a PVSK-nál mindenki segítőkész, jó vendéglátó, eddig hibátlan minden. Most ugyan kikaptunk, de ez egyáltalán nem szegi a kedvünket. Holnap is itt leszünk, játszuk a meccseinket, természetesen mindet meg szeretnénk nyerni. Két mérkőzésen vagyunk túl, egy győzelem, egy vereség a mérlegünk, még bármi lehet – mondta Vajas Vera a csapat edzője.

A nagyszabású, mintegy hatszáz ifjú sportoló részvételével lebonyolított rendezvény fő szervezőjét Haász János urat, a versenybíróság titkárát a verseny jellegével kapcsolatban kérdeztük.

- Az ország minden tályáról, szinte minden megyéből érkeztek a résztvevők, a Diákolimpia országos döntőjét rendezzük. Tizenhét megyéből érkezetek versenyzők, valamint egyéni indulók is vannak, akik csapaton kívül indulnak. Az ország kisiskolái számára kiírt verseny ez, olyan iskolák csapatai indulhattak a versenysorozaton, ahol a tanulói összlétszám tavaly szeptemberben nem volt több, mint kétszáz fő. Három sportágban zajlanak a versenyek, a lányoknak kézilabda, a fiúknak labdarúgás, és atlétika, ahol mindkét nem képviselteti magát. Atlétikában összetett versenyt rendezünk, 60 és 100 méteres futás, távolugrás és kislabdadobás számokban mérettetik meg magukat a sportolók.

- Mennyire elégedettek a helyszínnel, a pályák minőségével, azok berendezésével?

- A versenyek zökkenőmentesen zajlanak, minden tökéletes – jelentette ki határozottan Haász János.

A pályák berendezése és állapota pedig javarész atlétika szakosztályunk érdeme, hiszen a PVSK létesítményei azok, ahol a versenyek folynak. Nem kis meglepetésünkre, atlétika szakosztályunk vezetője Freier Balázs a versenyek lebonyolításában is tevékenyen kiveszi a részét, a házigazda versenyrendező feladaton túl időmérő versenybíróként is szerepet vállalt a rendezésben.

- Ezúttal a PVSK csak rendezőként, mint a lebonyolításnak helyszínt biztosító létesítmény tulajdonosa, vesz részt a munkában. Nagyon örültünk a felkérésnek, most mi csak a létesítményt, és a „körítést” adtuk a versenyhez. A tavalyi, nagyon sikeres versenyrendezés tapasztalatait használtuk fel a mostani feladatunk során, ha körülnézünk, szeritem elég jól sikerült, színes, átlátható. Folyamatosan bővítjük az eszköztárunkat.

- Szakmai, edzői szemmel nézve feltűnt-e már kiugró tehetség, aki bevonható lenne a PVSK atlétái közé?

- Mivel országos a bajnokság, ha fel is tűnne tehetséges sportoló, nem biztos, hogy be tudjuk vonni, hiszen több száz kilométerre is lakhat akár. Erre majd akkor lesz lehetőségünk, ha a MASZ kijelöl minket közép és hosszútávfutó, valamint ugró akadémiának. Jelen pillanatban elnök úrral karöltve gőzerővel dolgozunk ezen, és úgy tűnik, hogy nem haladunk rosszul. Augusztusban dőlnek el a dolgok véglegesen.