Pécsi Vasutas Sportkör | Alapítva 1919-ben
7622 Pécs, Verseny utca 11. | E-mail: iroda@pvsk.hu

Hírek

Tíz éves a női labdarúgás a PVSK-ban

Interjú Csaba Ferenc vezetőedzővel.
---
Éppen 10 éve, hogy 2004-ben elindult a PVSK női labdarúgó csapata a bajnokságban. Az NB I-et is megjárt együttes, jelenleg az NB II-es bajnokság Nyugati csoportjában szerepel. Az akkori, és mostani csapat edzőjével, Csaba Ferenccel, a kezdetekről, az eltelt időszakról, és a jövőbeni feladatok mellett a női labdarúgás magyarországi megítéléséről is beszélgettem.

- Ma, amikor a férfiak is sok gonddal küzdenek, nemcsak szabad, hanem kell is beszélni a női fociról, mert a hölgyek, mint minden sportágban, ebben is kihagyhatatlanok.
-- Ez pontosan így lenne, ha nálunk is helyére kerülne a női labdarúgás, mint más országokban már ott van. Sajnos, Magyarországon ez még egyáltalán nincs így! A feltétel rendszerben, a társadalmi elfogadásban, a támogatásban, óriási szakadék tátong a férfi és a női csapatok között. Nézd, többször voltam Németországban. Ott a női foci ugyanolyan elbírálásban részesül, mint a férfi. Ugyanolyan pályákon edzenek, abban a stadionban játszanak, ahol a férfiak, megfelelő mértékű támogatást kapnak stb. Persze, az igazsághoz tartozik az is, hogy nálunk, a játék színvonalát is emelni kellene, mert csak így lehet vonzóbb a közönség számára.

- Hogyan kezdődött el a PVSK-ban a női foci?
-- Én a PMFC-ben dolgoztam, ahol 2003-ban befejeztem az edzősködést. Két pécsi labdarúgót, Iván Viktóriát és Csaba Orsolyát viszont leigazolta az akkor NB I-es Szombathely együttese. Hogy megfelelő erőállapotban legyenek, én is tartottam nekik edzéseket, itt Pécsett. Majd egyszer csak azt vettük észre, hogy ezekre a foglalkozásokra jöttek új lányok, akik szerették a sportágat. Egyre többen lettünk, és mivel én akkor a PVSK fiú szekciójánál, az utánpótlás csapatok szakág vezetője voltam, beszéltem Czerpán István elnök úrral, hogy alakítsunk egy női szakosztályt. Szerencsémre ő, és a PVSK elnöksége is nagyon együttműködő volt, és támogatta az ötletet.

- Milyen bajnokságban indultatok akkor?
-- Az első évben az NB II-ben az utolsó helyen végeztünk, de ez volt a tanuló év, annak minden hibájával és gyötrelmével. A 2006-2007-es bajnokságban viszont feljutottunk az NB I-be. Nagyon büszke vagyok arra, hogy úgymond „csont nélkül” sikerült a feljutás. Ez azt jelenti, hogy például, nem visszalépés, vagy létszámemelés miatt kerültünk fel. Ezt megelőzően tíz évig nem volt NB I-es női focicsapat Pécsett. Itt az első évben benn maradtunk, a második szezon végén kiestünk, de két csodálatos éve volt a lányoknak, és nekem is.

- Mi az, ami megmaradt abből a két évből?
-- Tudtuk, hogy kegyetlenül nehéz lesz, mert anyagilag jóval drágább a legfelső osztály. Abban az évben vezették be az U17-es bajnokságot, ami addig nem volt, és ez újabb terheket rótt a csapatokra! Sok támogatást kaptunk az akkori Önkormányzattól, a PVSK-tól, és nem utolsó sorban a szülőktől. Ők voltak, akik segítettek az utazásoknál az élelmezésnél, és egyéb szervezési feladatoknál.

- Jut eszembe, most nehezebb, vagy akkor volt a női fociban dolgozni?
-- Egyértelműen most! És nem csak az anyagiak hiánya miatt. Ma már nehéz a lányokat lecsábítani edzésre. Nagyon sok az elszívó hatás. De mondok mást is neked. Az MLSZ rendelkezése értelmében csak egy éves szerződés köthető egy adott játékossal. Ha nem tetszik az edző, vagy kemény a meló, az év végén továbbáll a játékos. Értem én, hogy ez a fejlődést szolgálná, de hogyan lehet folyamatos munkát tervezni, és hogy lehet szervezni például, három évre a munkát, ha a szezon végén, mondjuk 5-6 játékos eligazol? A szponzorok hiányáról ne is beszeljünk! Bár a TAO némileg enyhíthet a gondokon, de a felnőttek problémáját nem oldja meg.

- Elég játékos van a női fociban, és ezek minőséget jelentenek-e a sportágnak?
–- Dehogy van elég! Nagyon sokan tanulnak, dolgoznak, nem tudnak edzésre járni. Az iskolákban sincs háttérmunka. De volt olyan lány, aki vasárnap is dolgozott, ezért nem tudott meccsre jönni, mert féltette a munkahelyét! Az MLSZ, bár látszólag sokat tesz a női fociért, a lényeg az egyesületeknél dől el. A fővárosi egyesületek itt is előnyben vannak, mert adott esetben tudnak segíteni munkahelly, vagy tanulási lehetőséggel. Van olyan Budapesti csapat, amelyik akár két teljes csapatot is ki tudnak állítani, vidékieknél, meg jó ha hétvégére összejön a teljes csapat, esetleg 1-2 cserével. És kérdem én, ha csak néhányan tudnak lejönni edzésre, akkor a mindennapi szakmai munkát miként lehet végezni? Ha egyik nap csak a csapat egyik felének tudok edzést tartani, másnap magyarázhatom ugyanazt a többieknek! Németországban egy egész team foglalkozik a női csapattal, edzők, orvosok, gyúrok, pszichológusok, vezetők stb. Az egyik edzésen láttam, hogy hárman a lányok képzésével foglalkoztak, egyikük pedig a lelátóról figyelte a munkát, és rádión adta a tanácsokat, mert felülről másként néz ki mondjuk egy-egy taktikai megoldás. És nálunk mi van? Jó ha van egy edző, aki mindent csinál, szervez, edzést tart, elintéz ügyes-bajos dolgokat, és ezek mellett még a szakmai munkát is végezze el. Hát, ha ez van, akkor így kell dolgozni!

- Milyen a magyar női foci megítélése, jobb mint a fiúké?
-- Nem hinném. A két dolog teljesen összefügg. Alapigazság, ha nagyon jó lenne a férfi foci, akkor talán a hölgyeké is jobb lenne, mert akkor megváltozna a közeg. Most, amikor a a férfiaknál 5-600-an vannak bajnoki meccseken, hogyan várjuk el, hogy a hölgyeknek többen szurkoljanak? Németországban, Norvégiában öt-tízezren is vannak egyes találkozókon, a nagy világeseményekről nem is beszélve. Sajnos, az is csak terv maradt, hogy minden  NB-és férfi csapat kötelezően működtessen nőit is, mert valahol ez is elakadt!.

- Te, aki NB I-ben is szerepeltél csapatoddal, látod-e annak lehetőségét, hogy a PVSK-nak valaha is NB I-es női focicsapata legyen?
-- Nézd, a hosszú távú cél mindenképpen az, hogy ismét első osztályú női labdarúgó csapata legyen a PVSK-nak, de jelenleg erre, a feltételek hiánya és egyéb okok miatt, nem sok esélyt látok. Addig is dolgozunk, és igyekszünk magunkból a legtöbbet kihozni a jó szereplés érdekében.

- Több  mint tíz éve vagy a női fociban, mit adott neked a sportág?
--Te aztán igazán tudod, hogy ez egy szenvedély. Nem a pénzért csinálja az ember, hanem a sportágért, a lányokért. Arra nagyon büszke vagyok, hogy Csaba Orsolya az Egyesült Államokban focizott, Jahn Klaudia U19-es válogatott volt. De a maiak közül is több nevet említhetnék. És hogy a kérdésedre is válaszoljak, NB I-es éveket, rengeteg örömet, és az öröm érzését még jobban kiemelő gyötrelmeket is adott nekem ez a tíz év! Így együtt mindez csodálatos volt!

Nyilas László