Pécsi Vasutas Sportkör | Alapítva 1919-ben
7622 Pécs, Verseny utca 11. | E-mail: iroda@pvsk.hu

Hírek

A generációs foci tovább folytatódik

Bóly elleni első tavaszi mérkőzésen mutatkozott be a PVSK Megye I-es csapatában a 16 éves Pál Marcell, akinek édesapja Pál László, és nagypapája, Pál Gyula is kiváló labdarúgó volt.

Ha pécsi vonatkozást nézünk a Dárdai család már megvalósította a családi focidinasztiát. A szintén pécsi Pál család is a ugyanezen az úton halad. Pál Gyula a nagyapa 1952-ben született a Zala megyei Hottón. A Komlói Bányászban, majd a PMSC–ben játszott. Mindkét csapatban Magyar Kupa döntőben szerepelt, és mindkétszer a Fradi ellen lettek második helyezettek. Tagja volt a magyar labdarúgó válogatott keretnek, de tétmeccsen egyszer sem lépett pályára a nagyválogatottban, viszont a Magyar „B” válogatottban többször szerepelt.

Jelenleg is játszik, a PMSC Öregfiú kispályás csapatát erősíti. "Tizenöt meccset játszottam Komlón, és utána a PMSC-hez kerültem. Az NB I-ben 112 meccsen két gólt lőttem, ami nem sok, de a posztom miatt nem is ez volt a fő feladatom"

 Abban az időben még öröm volt meccsre járni. E sorok írója is több mérkőzés izgalmait élte át, és többször látta játszani Gyulát. De miként élte ezt meg gyerekként Gyula fia, László. "Nagyon sok szép eseményre emlékszem. Már nagyon pici koromban kivittek a szüleim mérkőzésre, ahol apu játszott. Ma úgy mondják, szinte csecsemőként szívtam magamba az öltözők illatát, a hangulatát." 

Pál László, aki számára egyértelmű volt, hogy labdarúgó lesz, játszott a PMFC-ben (itt kezdte a focit), NB II-ben a DDGáz SC-ben majd annak megszűnése után az NB III-as PVSK-ban, itt edzőként is dolgozott. Végül Ausztriába került, ahol 9 évet töltött el. Egy sérülés után hazatért, majd informatikus lett. Két gyermeke közül Marcell a PVSK játékosa, és 16 évesen a Bóly ellen be is mutatkozott a nagycsapatban.

"Egyértelmű volt, hogy a PVSK-ba visszük, hiszen már óvodás korában Schneider Gábor edzősége alatt nagyon sok jó tapasztaltunk. Ma is úgy gondolom, hogy a PVSK-ban nemcsak a szakmai munka megfelelő, de kitűnő a hangulat is, ami rendkívül fontos. Nagyon jók a körülmények. Marcell szeret edzésre járni, és nagy élmény számára, hogy az első csapattal edzhet, illetve, hogy bajnoki mérkőzésen is bemutatkozhatott. A kisebbik fiú Barna, a PMFC U14-as csapatának tagja, és az NB I-es bajnokságban játszik.

Természetesen ott volt az egész család Bólyban, és mindig minden labdarúgással kapcsolatos dolgot családilag átbeszélünk."

"Nagyon fontos nekem, hogy van utánpótlás, és van folytatás a családi hagyományt illetően" - veszi át a szót ismét a boldog nagypapa. "Bólyban is ott voltunk, de én szakmai értékelésbe nem megyek bele, ha Laci megbeszéli velük, azt helyesnek tartom. Az értékelés nagyon fontos, de pszichésen az a jó, ha a nagy része a pozitív események köré épülA két testvér Marcell és Barna egymással is beszélnekés értékelik a teljesítményeiket."

A nagypapa 67 évesen még rendszeresen focizik, de már csak kisméretű pályán. "Bár még kispályán játszom a 60 év felettiek bajnokságában, a PMSC együttesében, de az igazi boldogság, ha  az unokákat látom játszani."

Nyilas László