Pécsi Vasutas Sportkör | Alapítva 1919-ben
7622 Pécs, Verseny utca 11. | E-mail: iroda@pvsk.hu

Hírek

Átrobogott rajtunk a DEAC

Nagyon rossz napot fogott ki NB I-es csapatunk, amelynek sajnos egyetlen percig sem volt esélye a bravúrra Debrecenben.

DEAC - Pécsi VSK-VEOLIA 89-59 (18-11, 31-17, 20-17, 20-14)
Férfi Kosárlabda NB I. alapszakasz, 19. forduló. Debrecen, Oláh Gábor utcai Sportcsarnok

DEAC: Moody 22/12, Manigat 9/9, Drenovacs 13/3, Bognár 2, Tóth Á. 17. Csere: Milosevics 6/6, Polyák 5/3, Harrison, Omenaka 10, Somogyi 5/3. Vezetőedző: Kovács Adrián. PVSK-Veolia: Ruják 8/6, Smith 14/9, Diggs 21/12, Budimir 2, Aiken 4. Csere: Csirics 3, Horti 1, Pongó 6/6. Vezetőedző: Dragan Alekcsics.

Elég gyorsan kiderült a Debrecen elleni meccsünk elején, hogy amiről Antóni Csanád beszélt a találkozó előtt, nevezetesen, hogy a Hajdúságban nyerni legalább akkora bravúr lenne, mint Körmenden volt, az bizony nagyon igaz. A DEAC ugyanis szinte az első pillanattól kezdve igyekezett nyomás alatt tartani minket, aminek a hazaiak szempontjából meg is lett az eredménye. Miközben mi támadásban sokszor szenvedtünk, és amikor meg is lett a dobóhelyzet, akkor is sokszor hibáztunk, a hazaiak bizony igyekeztek élni a kínálkozó eséllyel. Ha az első tíz percben nem is brutális a különbség, azért így is 18-11-re nyerte ezt az etapot a DEAC. A második negyedben pedig épp az a játékos lett a vezére ellenfelünknek, akire tudtuk jól, hogy oda kell majd figyelni. Moody nagy kedvvel, és kimondottan hatékonyan játszott, nálunk pedig egyre inkább kezdett a bizonytalanság eluralkodni. A Debrecennek leginkább minden összejött, mi pedig sokszor még a tiszta dobóhelyzeteket is elpuskáztuk. Nem is csoda, hogy fokozatosa nyílt a két csapat közti olló. A tendencián sajnos Alekszics időkérései sem segítettek. Ha pedig nem lett volna elég, hogy eleve úgy tűnt, rossz napot fogtunk ki, még a debreceni triplák is lekezdtek behullani. Érezhetően kerültünk egyre nagyobb slamasztikába, hiszen a félidőhöz közeledve 20 pont körüli hátrányba kerültünk. És bár a félidő utolsó két percében több esélyünk is nyílt arra, hogy kicsit közelebb férkőzzünk, végül mégis a hazaiaké lett az utolsó szó. A 49-28-as állást látva, bár egy egész félidő hátravolt még, mégis kezdett érlelődni bennünk a gondolat, hogy ez a meccs bizony lehet, hogy idejekorán elment.

A nagyszünet után aztán egy ideig úgy tűnt, hogy a tetemes hátrány ellenére akár még keresnivalónk is lehet, ugyanis a második negyedben széteső védekezésünket alaposan összekaptuk. Négy perc alatt csupán négy pontot engedélyeztünk a Debrecennek – nagy kár, hogy mindeközben csupán hármat tudtunk dobni... És mire végre kezdett megjönni a dobóformánk, és egymás után érkeztek a hármasaink, a DEAC is magára talált. Így a harmadik negyed végére érve nemhogy csökkent volna a korábbi különbség, hanem egyenesen tovább nőtt. Huszonnéggyel vezetett harminc perc után ellenfelünk, így sok jóra már nem számíthattunk a záró felvonás előtt. Hét perccel a meccs vége előtt pedig már csak azért fohászkodtunk, hogy a DEAC is kicsit vegyen végre vissza, 78-48-nál ugyanis meglett a közte a harminc. Ekkor jött egy egészen jó bő két percünk egy 8-0-s szériával, és mivel a triplák is egymás után érkeztek, bízhattunk is benne, hogy ha vereség is a vége, legalább nem lesz kiütéses. Azonban a DEAC az utolsó percekre ismét nagyobb sebességre kapcsolt, nálunk pedig újfent jöttek az eladott labdák és pontatlan dobások. Így a hazaiak csak vissza tudták állítani a harminc pontos különbséget.

Nem is kérdés, hogy ez a vereség nagyon fájó, azonban ezen az estén a debreceniek ellen nem volt semmilyen orvosság. Nincs mit szépíteni a dolgon, átrobogtak rajtunk. Az egészen biztos, hogy számunkra, egy ilyen meccs után nagyon jól jön a majd egy hónapos bajnoki szünet. Ezt az estét pedig minél gyorsabban ki kell verni a fejünkből.

Dragan Alekszics: - A mai mérkőzésen nagyon nehezen találtuk meg a ritmust, rosszul működtek a támadásaink, védekezésben pedig puhák voltunk. Nem tudtuk megállítani a debreceni 2-2-ket, a hazaiak pedig fizikailag felénk kerekedtek.