Pécsi Vasutas Sportkör | Alapítva 1919-ben
7622 Pécs, Verseny utca 11. | E-mail: iroda@pvsk.hu

Hírek

Harminccal vertük a Berényt!

Végig vezetve, az utolsó negyedet fiataljaink vezérletével behúzva arattunk kiütéses győzelmet a Jászberény ellen, hazai pályán.

Pécsi VSK-VEOLIA - Jászberényi KSE 89-59 (20-15, 29-14, 19-14, 21-16)
Férfi Kosárlabda NB I. alapszakasz, 17. forduló. Pécs, Lauber Dezső Sportcsarnok, 2200 néző
Vezette: Földházi, Farkas, Török.

PVSK-Veolia: Ruják A. 6, Smith 13, Diggs 15/3, Budimir 17/3, Sulovics 12/3. Csere: Csirics 2, Horti 4, Bíró L. 12, Kocsis 4, Dragasevics 4/3, Popadics. Vezetőedző: Dragan Alekszics. Jászberény: Nelson 13, Brbaklics 16/3, Mészáros 4, Alekszandrov 11/3, Pantelics 6. Csere: Ruják B., Buzás 5/3, Peringer 4. Vezetőedző: Lo Elhadji Malik.

A Fehérvár elleni balszerencsés vereség után a tabella utolsó helyén álló Jászberény ellen, hazai pályán készültünk arra, hogy az egyébként jól kezdődő 2020-as esztendőt hasonlóan folytassuk. Ez annak fényében nem ígérkezett könnyűnek, hogy a már szokásosnak mondható hiányzó, C. J. Aiken mellett ezúttal, egy húzódás miatt Antóni Csanádra sem számíthatott szakmai stábunk. Sőt, az egész héten betegeskedő Pongó Máté ugyan beöltözött a meccsre, de látható volt, hogy csak a legvégső esetben tesz majd be őt Dragan Alekszics.

A vendégek padján vezetőedzőként egy réi ismerőssel, Lo Elhadji Malikkal találkozhattunk, igaz ez inkább csak amolyan névleges vezetőedzőség volt, hiszen a közelmúltban Berénybe érkező Miljan Csurovics vette át tőle a karmesteri pálcát, azonban néhány hivatalos irat hiánya miatt egyelőre mint szakmai igazgató tudott csak leülni a vendégek padjára. Érdekes látvány is volt, amikor két és fél perc elteltével, Csurovics mutatta a zsűriasztal felé, hogy időt kérne, ott azonban vártak egy kicsit, hiszen ezt mégiscsak a vezetőedzőként bejegyzett személynek kell megtennie, így Lo Elhadjinak kellett gyorsan eszmélnie. És tényleg kellett, mert mi pár pontatlan támadás után egymást követő három berényi akció közben is labdát szereztünk, majd kosarat dobtunk, így 6-0-val indítottunk. Az időkérés sem sokat segített Pantelicséken, hiszen nagyon gyorsan tíz lett a hatból, és az ötödik perc végén már azon morfondíroztunk, hogy vajon sikerül-e lehozni kapott pont nélkül az első negyedet. Nem sokáig morfondírozhattunk ezen, ugyanis Pantelics megtörte a vendégek gólcsendjét, és ha már megtörte, kapva kaptak ezen csapattársai is. Szépen elkezdte faragni a hátrányát a Berény, és amikor Buzás az első negyed végén bedobott egy triplát, az már azt jelentette, hogy öt pontra felzárkózott a Jászberény. A második negyed elején ráadásul az első kosár szintén a vendégeké volt, mielőtt azonban elkezdhettünk volna úgy emberesen izzadni, villámgyorsan kivágtunk egy 7-0-s szériát – közte egy csodás Budimir-triplával –, ezzel pedig ismét sikerült meglépnünk. Ha pedig már egyszer beindul a motor, akkor bizony járatni kell, mi pedig éppen ezt tettük! Óriási lendülettel robogtunk át ellenfelünkön. Akadtak támadásban egészen pazar megoldásaink, és végre a kinti dobásaink is elkezdtek behullani. Még Sulovics is bevert egy triplát, de Diggs kéz felett elhintett trojkája sem volt épp utolsó. Olyan jól sikerült a második negyed, hogy már huszonnégy pontos előnyt is regisztrálhattunk, és bár a félidő utolsó négy pontja a Jászberényé volt, így is nagyon elégedettek lehettünk a látottakkal. Egyedül amiatt bosszankodhattunk kicsit, hogy Csirics négy személyi hibát gyűjtött össze húsz perc alatt...

A nagyszünet utáni percekben a Jászberény bebizonyította, hogy ütős kis csapat! No, nem feltétlenül a kiemelkedő játéka miatt, igaz ennek Ruják András és Nenad Sulovics nem nagyon örült. Merthogy előbb Ruják bordái közti távolságot mérte meg Pantelics a könyökével, majd Sulovics kapott egy nagy maflást a palánk alatt, le is kellett cserélni centerünket, a jobb szeme alatt ugyanis felszakadt a bőr. Ez a kis „ütlegelés” meg is törte a lendületünket, ha csak apránként is, de a vendégek egy közelebb tudtak kerülni, Dragan Alekszicsnek, először a meccsen időt is kellett kérnie. Na, azért nem arra kell gondolni, hogy nagyon nagy baj lett volna, hiszen így is 16 pont volt még az előnyünkből. Azonban a rövid eligazítás nagyon jót tett a játékunknak, hiszen pár perccel később már 66-41-re vezettünk, így Alekszics már a harmadik negyed végén becserélte Kocsis Zalánt is. Aztán az utolsó tíz perc elején már Dragasevics is a pályán volt, rutint ekkor már csak Diggs és Sulovics képviselte, de gyorsan kiderült, nem kell félteni a fiataljainkat! Kocsis olyan csodásan verte meg Pantelicset egy az egyben, hogy a minden hájjal megkent berényi center csak egy látványos faulttal tudta útját állni – Kocsis azonban még így is betalált. Szűk hét perccel a meccs vége előtt 28 pontos vezetésünknél már Popadicsot is becserélte trénerünk, persze nem is volt semmi oka, hogy ne adjon lehetőséget neki is, a győzelem ugyanis megvolt, ez nem is volt kérdés. De szó nem volt arról az utolsó percekben, hogy a fiatalokkal kicsit leadunk az előnyből. Bíró Levente labdaszerzései, Dragasevics triplája vagy Kocsis remekbe szabott betörése után is talpra ugorhatott szurkolótáborunk.

Az utolsó két percre két kérdés maradt: hogy meglesz-e a közte harminc, és, hogy minden pályára lépő játékosunk betalál-e a meccsen. Ez utóbbihoz csupán egy Popadics-pontra lett volna szükség. Nos, végül a jut is, marad is elv érvényesült, hiszen a harmincas különbség meglett, Popadics azonban ezúttal pont nélkül maradt. A 89-59-es végeredmény nagyon szépen néz ki, az meg pláne, hogy mindezt az utolsó tíz percben szinte csupa utánpótlás-játékossal hoztuk össze. Úgy, hogy még így is megnyertük az utolsó tíz percet is. Ilyenkor esik igazán jól azt mondani, hogy szép volt fiúk!

Dragan Alekszics: - A hét folyamán több játékosunk is beteg volt, edzéseket kellett kihagyniuk, ezért tartottam a mai mérkőzéstől. Nagyon örülök, hogy ennek ellenére jól sikerült teljesítenünk, és magabiztosan, közönségszórakoztató játékkal nyertünk. Az külön öröm számomra, hogy a fiatalabb játékosainknak is tudtam játékidőt adni, nagyon jól teljesítettek.