Szombathely: Váradi 5, Curry 9/6, Benke 14/9, Wasington 3/3, Reddic 12. Csere: Perl 17, Filipovity 9/3, Hooker 6, Lake 15, Bíró O. 6/6, Verrasztó, Krivacsevics 5/3. Vezetőedző: Gasper Okorn. PVSK-Veolia: Ruják 10/3, Smith 1, Diggs 4/3, Budimir 32/15, Horti 4. Csere: Csirics 8/3, Sulovics 2, Pongó M. 5/3, Antóni 3/3. Vezetőedző: Csirke Ferenc.

Ahhoz képest, hogy igencsak tartottunk a 2019-es év utolsó meccsétől, a Falco elleni idegenbeli csörténk egészen jól kezdődött. Hiába ugyanis a bombaerős szombathelyi keret, és a félelmetes hangulat a Savária Arénában, az első negyedben egy teljesen egál meccset kezdtünk játszani ellenfelünkkel. A védekezésünk remekül működött az elmúlt hetek gyengélkedése után, a lepattanókért folytatott harcban is egyenrangú ellenfelei voltunk Váradiéknak, és bár támadásban azért akadtak néha egy kis tanácstalanság, de ez is belefért. Tíz perc alatt csupán 16 pontig jutott a Falco, és mivel mi is be tudtuk rámolni 15-öt, gyakorlatilag ugyanott folytathattuk a második negyed elején, ahol a feldobáskor álltunk. Ekkor azért már néha elkezdett beindulni a szombathelyi henger, de olyan rettenetesen nagy rohanásnak mégsem voltunk szenvedő alanyai. Mondjuk Budimir egészen elképesztő dobóformája is kellett ehhez, hiszen csapatkapitányunk a meccs ezen szakaszában szinte egymaga válaszolgatott a hazaiak kosaraira. Perlék el is léptek 5-6 ponttal, sőt, egy ízben még tíz fölé is nőtt az előnyük, azonban Budimir kintről, bentről eredményes tudott lenni, így végül a nagyon nagy bajt elkerültük. Az első félidő végéhez érve tízzel ment a Falco, Budimir pedig 35 pontunkból egymaga 21-et vállalt...

A nagyszünetben attól tartottunk egy kicsit, hogy ezt azért Veljko sem bírja a végtelenségig, és akkor bizony nagy lehet a gond. Azonban hiába vett vissza a tempóból ihletett formában lévő csapatkapitányunk, így is tartani tudtuk magunkat. Sőt! Ruják és Csirics kosaraival feljöttünk még 5 pontra is. Igaz ugyan, hogy a Falco gyorsan megrázta magát, és ismét tíz lett közte, így sem volt reménytelen a helyzetünk. Ha visszafogottan is, de azért bizakodva várhattuk a záró felvonást. Abban azonban sajnos nem volt köszönet. Az első harminc perc, talán erőn felüli teljesítménye ugyanis kiütközött. Egyre több hiba csúszott a játékunkba, néha már talán egy kicsit kapkodtunk is, a Falco pedig könyörtelenül használta ki minden eladott labdánkat. Kettő szempillantás alatt húsz volt a különbség, innen pedig már nem volt visszaút, még úgy sem, hogy Budimir azért bevágott még két triplát. Az utolsó bő két percre már nem maradtak nyitott kérdések, simán húzta be a meccset a hazai pályán játszó riválisunk.

Gasper Okorn, Falco KC: - Elégedett vagyok a játékkal, az eredménnyel. Nyugodtan kosárlabdáztunk, sok cserével, végig uraltuk a mérkőzést és mindenki hozzátette a magáét a győzelemhez. Eredményes évet zártunk, de egy hét múlva kezdődik minden elölről.

Csirke Ferenc, PVSK-Veolia: - Elismerésem a Falcónak, megérdemelten nyertek, sajnos a végén bedaráltak minket. Az első három negyedben nem játszottunk rosszul, rendben volt a védekezésünk, tartottuk a lépést a hazaiakkal. A két csapat közti különbséget itt az okozta, hogy a Falco több pontot dobott gyors indításból. A negyedik negyedben azonban szétnyílt az olló, mert elfáradtak a kulcsembereink, a többiek pedig nem léptek előre.