Vezette: Papp P., Török, Nyilas.

PVSK-Veolia: Pongó 11/6, Taylor 16/3, Csirics 12/6, Budimir 18, Horti 5/3. Csere: Demeter 6, Wright 6, Bíró L., Berkics 3/3, Popgyákunik. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Jászberény: Ruják 2, Brbaklics 9/9, Rakics 2, Alekszandrov 15, Pantelics 17/3. Csere: Kerpel-Frónius 7/3, Czribus 4, Fekete. Vezetőedző: Nikola Lazics.

Az nagyon gyorsan, már a kezdés előtt bő fél órával kiderült, hogy a Jászberény edzője, Nikola Lazics nem csupán taktikázott, amikor belengette a bajnokit megelőzően, hogy két kiváló amerikai légiósa, Damier Pitts és Marcus Coleman is ki fogja hagyni a Lauberben esedékes összecsapást. Pitts és Coleman el sem utazott ugyanis a berényiekkel Pécsre, igaz a szintén sérüléssel bajlódó Cseh György azért meccsszerelésbe öltözve várta a kezdést, még ha a mozgásából – amíg a társak mocorogtak a parketten, ő üldögélt a kispadon – nem is tűnt úgy, hogy játszani fog. Ennek fényében különösen jó hír volt számunkra, hogy Horti Bálint, és a Körmend ellen combsérülést szenvedő Demeter Attila is harcra készen várta a Jászberény elleni találkozót.

Persze azért így sem kellett félteni a vendégeket, akik négy légióssal álltak fel, és a kezdést is nagyon elkapták. Miközben ugyanis rendre maradtak ki dobásaink, szép csendben elhúztak Pantelicsék 7-2-re. Igen ám, csakhogy ekkor végre elkezdtünk labdákat szerezni, és gyors indításainkkal bizony megoldhatatlan feladat elé állítottuk ellenfelünket, egy 11-0-s szériát produkálva, 13-7-nél időt is kellett kérnie a Jászberénynek. Ez azonban gyakorlatilag semmit sem ért számukra, ugyanis az első negyed hátralévő bő 5 percében csupán 2 pontot engedélyeztünk ellenfelünknek, közben pedig szétfutottuk őket. Minden labdaszerzésünk kosárral ért véget, és néha még egy kicsit a közönségnek is tudtak játszani kedvenceink. Azért a 23-9-es vezetés még így is kicsit túl szép volt, a Jászberény pedig a második negyedben igyekezett is rendesen, hogy legalább ne nőjön jobban a hátránya. Ezt viszonylag jól is csinálták Lazics tanítványai. Panteliccsel az élen küzdöttek fogcsikorgatva, igaz ez is csak arra volt elég számukra, hogy ne legyen kínosan nagy a különbség. Merthogy a félidő véghez közeledve újra jöttek labdaszerzéseink, gyors indításaink, és könnyű kosaraink. Na meg azért befigyelt egy „testcsel” utáni Csirics-tripla is, csak, hogy igazán tűzbe jöjjön a lelátó. Hála az újabb jó sorozatnak, a második negyedet is behúztuk, így a félidőre nagyon kényelmes, 18 pontos előnnyel vonulhattunk.

Arra azért számítani lehetett, hogy jön majd egy hullámvölgy is, és a harmadik negyed érkeztével bizony meg is érkezett. Ez elsősorban abban mutatkozott meg, hogy támadásban nem akartak sikerülni a próbálkozásaink. Még szerencse, hogy közben hátul nagyon keményen zártunk össze, így a második félidő első öt percében, viszonylagos pontaszály közepette is tartani tudtunk 18 pontos vezetésünket. Sőt, a játékrész végéhez közeledve ismét kezdtünk éledezni elől, Taylor távolija, és egy szépen, hosszan megjátszott támadás végén Pongó ziccere után meg is léptünk 58-34-re, de a negyedet is sikerült 23 pontos vezetéssel befejezni. Az utolsó negyedre így már nem maradt túlzottan sok izgalom, igaz ezt egyáltalán nem bántuk. Arról nem is beszélve, hogy például a záró felvonásban öröm volt nézni Bíró Levente játékát, aki egymás után osztogatta a szebbnél szebb gólpasszokat. Egy idő után pedig már akár az utánpótlás csapatokból számára ismerős játszótársaknak, Berkics Bencének és Popgyákunik Balázsnak is passzolhatta a labdát, az utolsó öt percre fordulva ugyanis az előnyünk is harmincra duzzadt, és Csirke Ferenc becserélte a fiatalokat. Berkics nem is sokat szemérmeskedett, szinte első labdaérintésre berámolt egy triplát a sarokból. Jó volt nézni, ahogy színmagyar, és nagyon fiatal ötössel játszottunk hosszú perceken át, egy élvonalbeli, felsőházi mérkőzésen. Igaz, hogy a Jászerény a végén egy kicsit faragni tudott tetemes hátrányából, de így is megszületett első győzelmünk a középszakaszban, ami ráadásul nagyon szépre sikeredett, a 77-56-os végeredményt nem kell megmagyarázni!

Ezzel pedig az utolsó utáni szalmaszálba még belekapaszkodva megpróbálhatunk egy utolsó, óriási nagy hajrát kivágni, és megpróbálni befogni a negyedik helyen álló Berényt. Ez mondjuk nem tűnik épp reális esélynek, de nagy célok nélkül nem lehet nagy eredményeket elérni...

Csirke Ferenc: - Nehéz erről a mérkőzésről beszélni, mert meghatározó hiányzója volt a Jászberénynek. Pont az a játékos hiányzott a vendégek keretéből, aki miatt később teljesen más meccset kell majd játszanunk a rájátszásban. A mai este pozitívuma, hogy komolyan vettük a mérkőzést, amit megbeszéltünk azt meg tudtuk valósítani a pályán. Amit ma gyorsindításokból műveltünk az valami nagyon extra, 35 pontot dobtunk így.

Bíró levente: - Az első három percet leszámítva sikerült ráerőltetnünk a játékunkat a Jászberényre. Fel tudtuk gyorsítani a meccset és ez nekünk kedvezett, a vendégek szűkösebb rotációja miatt. Nagyon jól védekeztünk, a támadásainkba becsúszott pár hiba, de ez ma belefért.