Pécsi Vasutas Sportkör | Alapítva 1919-ben
7622 Pécs, Verseny utca 11. | E-mail: iroda@pvsk.hu

Hírek

Akadémiai működés - akadémiai cím nélkül

Nemrég Földi Sándort kérdeztem pécsi tapasztalatairól, most Máté Jánost, a PVSK Férfi Kosárlabda Utánpótlás Szakosztályának vezetőjét - akinek edzőként, sportvezetőként évtizedek óta jelentős érdemei vannak a város női és férfi kosaras sikereiben - faggattam arról, mennyire váltak valóra azok a remények, amiket a jeles szabadkai szakember szerződtetésétől vártak. A beszélgetés során természetesen egyéb, aktuális témákról is szót váltottunk.

- Milyen meggondolások alapján hoztak döntést Földi Sándor szerződtetéséről?

- Három éve, a Rátgéber Akadémia megalakulása - azaz korábbi PVSK bázis elvesztése - miatt a semmiből kellett ismét újraépítenünk a PVSK kosárlabda utánpótlásának teljes rendszerét. A célunk az volt, hogy hagyományainknak megfelelően a legmagasabb szintű képzést biztosító műhelyek egyike legyünk. A munka jelentős része az elmúlt év végére befejeződött, már csak az a szakember hiányzott, aki szakmailag összefogja, irányítja és a külvilág felé is megjeleníti, mintegy fémjelzi a munkánkat. Erre a szerepre szántuk Földi Sándort („Sutyit”), és eddig úgy tapasztaltuk, hogy a lehető legjobb döntést hoztuk szerződtetésével.

- Hol helyezkedik el most a PVSK a kosárlabda utánpótlás térképén?

- Egyértelműen az ország legnagyobb és legmagasabb szintű képzést biztosító műhelyei között vagyunk. Több szakedzővel rendelkezünk, összesen pedig női és férfi szakágban 25 képzett edzőnk, közel 500 gyerekkel foglalkozik nap, mint nap. Fejlődésükről a kéthavi rendszerességgel megtartott belső edzőképzésünkkel gondoskodunk. Az U8-U10-es előkészítő csoportoknak a saját szervezésű Párduc-Panda Kupán biztosítunk életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelő játéklehetőséget. Néhány partneriskolánk pedig bekapcsolódott az MKOSZ „Dobd a kosárba” programjába, valamint a BMKSZ U10-es bajnokságába is. Míg az U11-18 korosztályokban, nemenként legalább egy, de van ahol több csapatot is versenyeztetünk. Évente több játékosunkat figyelembe vették a korosztályos válogatottak összeállításánál. Különösen büszkék lehetünk Nagy Dóri tavalyi EB győzelmére, ill. VB 3. helyezésére. Az országban egyedülálló edzői minősítő rendszert dolgoztunk ki, aminek országos bevezetése iránt már az MKOSZ is érdeklődik. Röviden úgy foglalhatnám össze, hogy akadémiai munkát végzünk, akadémiai cím nélkül.

- Az előbb azt említette, hogy a semmiből kellett újra felépíteni a rendszert, de egyáltalán van-e létjogosultsága Pécs városában a Rátgéber Akadémia mellett egy másik utánpótlás műhelynek?

- Örülök, hogy valaki végre nyíltan felteszi ezt a kérdést, és nem a manapság oly divatos „párhuzamosságok kiküszöbölése”szlogen mögé bújva célozgat erre, vagy jobb esetben csak azzal próbálkozik, hogy A-B csapatos struktúrát felállítva abban másodosztályú szerepet szánjon nekünk.

Azt mindenkinek tudnia kell, hogy ma Magyarországon az utánpótlás-képzést a TAO rendszer működteti. Ezekre a támogatásokra pályázni kell, a működésre elnyerhető összegeket az MKOSZ maximalizálta. Az egy sportszervezet által elnyerhető maximális támogatás pedig nem elég ahhoz, hogy egy Pécs nagyságrendű városban, és a környező településeken kosárlabdázni kívánó valamennyi gyermek részére biztosítsa a sportolás lehetőségét megfelelő mennyiségű, és minőségű edző alkalmazásával, pályák bérlésével, a csapatok versenyeztetésével (felszerelés, utaztatás, nevezési díjak, játékvezetői díjak stb.).

Ha két műhely van a városban, az akár kétszer annyi TAO támogatás elnyerését teszi lehetővé. Csak így lehetséges a jelenlegi létszám, a több mint 1000 gyermek képzése, ezért nem kell 4-500 gyereket kirekeszteni a sportolás lehetőségéből. A PVSK nélkül tehát csak a jelenlegi gyereklétszám mintegy felét lehetne megfelelő szinten foglalkoztatni a városban.

- Miért nem jó megközelítés az akadémia magasabb rendűségének deklarálása, az A és B csapatokra épülő koncepció?

- Elsősorban azért nem jó, mert semmivel sem végzünk alacsonyabb szintű munkát a PVSK-nál, mint ami bármely másik kiemelt műhelynél, vagy akadémiánál folyik. A szakmai programunk, a szervezettségünk, a szakember gárdánk bárkivel felveszi a versenyt. A létesítmény-helyzetünk jelenleg megfelelőnek mondható, de már megindult a PVSK saját, új munkacsarnokának a beruházásának előkészítése, hamarosan megkezdődik az építkezés.

Másodsorban azért nem jó, mert a városban kosárlabdázni kívánó összes gyereknek egyenlő esélyt kell biztosítani arra, hogy a legmagasabb szintű képzésben részesülhessen. A sport lényegéhez tartozik a versengés, a fejlődés, az előrelépés lehetősége. Aki erről lemond és önként vállalja a másodhegedűs szerepét, nem azzal az igénnyel indul a mezőnyben, hogy a legjobb legyen, az biztosan elbukik. A szülő a gyermeke számára mindig a legjobbat akarja, nyilvánvalóan nem a deklaráltan másodosztályú képzést választaná, ami rövid időn belül a PVSK kiüresedéséhez vezetne. A már említett TAO korlát, és a magas gyermeklétszám viszont mindenképpen legalább két nagy képzőműhely létét igényli a városban, az egyik megszűnése lényegesen bekorlátozná, szinte megfelezné a városban ma meglévő lehetőségeket.

- A két műhely hogyan működik jelenleg egymás mellett, vannak-e vitás vagy rendezetlen ügyek?

- Az Akadémia megalakulása óta eltelt 3 év azt bizonyította, hogy zökkenőmentes lehet az egymás mellett élés, jól kiegészíti egymást a két szervezet.

Az MKOSZ pedig most végzi az Akadémiák auditálását, ennek keretében tisztázni kell, hogy kinek képeznek játékosokat az egyes akadémiák. Az MKOSZ elvárása az, hogy minden Akadémia legyen becsatornázva valamelyik jelenlegi „A” csoportos felnőtt csapathoz, kössön vele együttműködési szerződést a nála végzett 18 év feletti játékosok átadásáról.

Minderről február 16-án az MKOSZ főtitkára személyesen egyeztetett velünk, és az Akadémia vezetésével. Mi az MKOSZ elképzelésével összhangban magától értetődőnek tarjuk, hogy a pécsi székhelyű Akadémia a pécsi felnőtt női és férfi csapatokhoz legyen becsatornázva, velük kössön együttműködést, és nekik nevelje a játékosokat. Azt is felajánlottuk, hogy az akadémiáról kikerülő 18 éves játékosokat fogadjuk az U21-s és NB.I. B-és csapatainknál, biztosítva ezzel számukra a versenyzés, és a további fejlődés lehetőségét. A szakmai munka egységesítése érdekében arra is nyitottak vagyunk, hogy ennek a két csapatnak közös legyen az edzői stábja. A fenti együttműködés részletszabályait tartalmazó szerződéstervezetet elkészítettük és eljuttattuk az érintettekhez, várjuk a pozitív visszajelzést.

Nyilas László