PVSK-Veolia: Pongó 9, Taylor 16/3, Csirics 7/3, Budimir 25/3, Kesar 17/9. Csere: Antóni 2, Horti 2, Simon K. 7/3. Vezetőedző: Csirke Ferenc. Szeged: Boltics 10, Davis 18/6, Wirth 9/3, Green 17/12, Sulovics 13. Csere: Vágvölygi 9/3, Kerpel-Frónius, Révész. Vezetőedző: Andjelko Mandics.

A hangulatra nem nagyon lehetett panasz a Szeged elleni bajnokink előtt. A kettős rangadónak hála már jóval a kezdés előtt is sok szurkoló volt a lelátón, hiszen előttünk a PEAC-Pécs játszott fontos mérkőzést a Zete ellen – amit a lányok hosszabbítás után meg is nyertek.

Az ünnepi feeling azonban gyorsan tovaszállt, nem úgy kezdtük ugyanis a mérkőzést, ahogyan azt elképzeltük a feldobás pillanatában. Nem igazán találtuk a ritmust, főként támadásban kicsit tanácstalanok is voltunk. Mindeközben a Szeged okosan játszott, meg is tudta bontani a védelmünket rendre. Csirke Ferenc 12-18-as állásnál kénytelen is volt időt kérni, ez azonban varázsütésszerű változást hozott magával. A hátralévő szűk öt percben ugyanis a Szeged már csak két pontot tudott szerezni, az első negyed végét jelző dudaszó pillanatában beeső Taylor-tripla pedig már azt jelentette, hogy 21-20-ra vezetünk! A második negyed pedig már sokkal inkább úgy nézett ki, amit szerettünk volna látni már az első perctől kezdve. Sorra jöttek a jó védekezések, majd a szerzett labdákból a ránk jellemző gyors és könnyű kosarak. Taylor és Budimir vitte a prímet, de igazából mindenki hozzátette a magáét a jó játékhoz. Másfél perccel a nagyszünet előtt már úgy kellett időt kérnie a vendég edzőnek, hogy tíz ponttal vezettünk. Innen kicsit ugyan zárkózott a Szeged, de ismét jött egy negyedet lezáró hármas, ezúttal Kesartól, ezzel pedig 46-37 volt a félidőben az állás.

A harmadik negyedben aztán megint ránk ijesztett a csapat. Nem úgy mentek a dolgok, ahogy kellett volna, a vendégek pedig ezt maradéktalanul ki is használták. Olyannyira, hogy nem egyszer az egyenlítésért támadhattak Bolticsék. A negyed aztán megint csak úgy zárult, mint az első kettő. Ezúttal azonban Taylor és Kesar után Budimir iratkozott fel a „dudaszóra dobjuk a triplát” klub tagjai közé. Az utolsó tíz perc 68-61-ről indult, és bizony cseppet sem ígérkezett könnyűnek. Nem is lett az. A hétpontos előnyünk ugyanis volt, hogy kettőre apadt, és bizony elég kövér izzadságcseppek kezdtek legördülni a homlokunkon. Az utolsó két perchez érve azonban egy csapásra változott meg minden. Fegyelmezett, pontos és okos kosárlabdával ugrottunk ugyanis neki a hajrának, amit labdaszerzéseink után sokszor Kesar egykezes zsákolásai spékeltek meg. Nem is csoda, hogy a végére pazar lett a hangulat. Volt is minek örülnie a lelátó népének, hiszen még nem a legjobb arcunkat mutatva is sikerült újabb győzelmet elkönyvelnünk.

Hét forduló után tehát már hat győzelemnél tartunk, és továbbra is a tabella tetejéről figyelhetjük az üldözőinket!

Csirke Ferenc: - Gratulálok a csapatnak, és gratulálok a szurkolóinknak. A mai győzelmünkhöz ők is hozzátettek a második félidőben. Két rossz dologra hívtam fel a játékosaim figyelmét a mérkőzés után: a 17 eladott labdára, és a gyenge védekezésünkre, ami könnyű kosarak sokaságát engedélyezte a Szegednek. Most reszetelünk egyet, és vasárnaptól keményen elkezdünk a védekezésünkkel az edzésen foglalkozni, mert a Falco és a Szolnok ellen ez nagyon kevés lesz.

Simon Kristóf: - Nagyon örülök a győzelemnek, mert sok hibával játszottunk, főleg a 17 eladott labdánk tűnik aggasztónak. Annak ellenére, hogy előkelő helyen állunk a tabellán, még nagyon sok munka vár ránk, a hibáinkat mindenképp javítanunk kell.