Vezette: Sallai, Bács, Horváth Zs.

PVSK-Kronosz: Bíró L. 7, Antóni 13/6, Demeter 10, Popgyákunik 3/3, Kővágó-Laska 6. Csere: Riskó 10, Krnjajski 8, Berkics 8/6, Benke 7, Porrogi 2, Mándity 3/3, Fülöp Zs. 2 Vezetőedző: Juhász Olivér. Salgótarján: Kovács D. 7/3, Rackley 3, Sonyák 11/9, Jakab P. 7, Olasz 10. Csere: Burai 7/3, Csapai 6, Drevenka, Joó, Holló. Vezetőedző: Ughy Albert.

Érezhetően egészen más felfogásban kezdtük el a Salgótarján elleni Hepp Kupa-bronzmeccset, mint egy nappal korábban, a Nyíregyháza elleni elődöntőt. Ezúttal maximális fordulatszámon pörgött Juhász Olivér együttese, amely gyors, ötletes támadásokat vezetett, és igazából elég könnyedén is szerzett közeli kosarakat. A Salgótarjánnak kellet is jó 4-5 perc, mire magához tért, de igaz akkor gyorsan vissza is jött a meccsbe ellenfelünk. Az első negyedet azért így is nyertünk, és a folytatás egyre szebb képet mutatott. Ugyan a Tarján előbb még feljött egy pontra, de ezt egy 9-0-as sorozat követte, labdaszerzésekkel, könnyű kosarakkal és Antóni hármasával, 30-20-nál pedig az ellenfél időt is kért. Ennek olyan sok haszna nem volt az ő szempontjukból, nálunk ugyanis olyan védekezést rántottak elő a cilinderből Demeterék, hogy azt bizony öröm volt nézni. Sorra szereztük meg a labdákat, és egymás után indítottuk le a Tarjánt. Olyan jól sült el az első félidő utolsó pár perce, hogy végül tizennégy pontos előnyt tudtunk kiharcolni a nagyszünetre, mindezt úgy, hogy csupán 22 pontot kaptunk húsz perc alatt.

És ezt a teljesítményt a harmadik negyedben még fokozni is tudtuk! Az a védekezést amit bemutatott Juhász Olivér legénysége, nagyon közel volt a tökéleteshez. A tökéletes nyilván az, amikor egy csapat egyáltalán nem kap pontot, ami azért valószínűleg egy olyan kategória, ami a valóságban nem létezi. Igen ám, de az, hogy a harmadik tíz percben összesen hatot engedélyeztünk a Salgótarjánnak, azért kalapemelést érdemel. Mindeközben ráadásul a támadójátékunk is jól működött, a szerzett labdákkal remekül operáltunk, így szépen lassan előbb a húsz, majd a negyed végére a harminc pontos előny is összejött. Így pedig már az is bőven belefért, hogy Krnjajski, Antóni, Demeter és Kővágó-Laska helyett az utolsó negyedben már főleg azok voltak pályán, akik egyébként kevesebb lehetőséghez szoktak jutni. Becsületükre legyen mondva, nagyon szépen helyt álltak a záró felvonásban, az pedig külön öröm, hogy végül valamennyi a meccsre benevezett játékosunk feliratkozott a pontszerzők közé.

A Tarján ugyan pár pontot tudott faragni a tetemes hátrányából, de így is nagyon sima, és nagyon szép győzelemmel, így pedig bronzéremmel zártuk a Hepp Kupát!

Juhász Olivér: - Maximálisan elégedett vagyok! Éremért jöttünk és meg is szereztük azt! Sőt ma kifejezetten jól játszottunk! Örülök, hogy mindenkinek pályára léphetett és mindenki hozzá is tett a sikerhez!