Pécsi Vasutas Sportkör | Alapítva 1919-ben
7622 Pécs, Verseny utca 11. | E-mail: iroda@pvsk.hu

Hírek

Belgrádban jártak kosárlabdaedzőink

Négy utánpótlás kosárlabdaedzőnk tekinthette meg a Crvena Zvezda akadémiáján folyó képzést. Egy hetet töltöttek a kontinens egyik legeredményesebb játékos-képző központjában.

A PVSK Nemzeti Kosárlabda Akadémia tavaly ősszel kötött együttműködési megállapodást Európa egyik kiemelkedő kosárlabda utánpótlásképző központjával, a Crvena Zvezdával. Az együttműködés keretében az Euroligás férfi csapattal rendelkező klub nemrég vendégül látta egyesületünk négy kosárlabda edzőjét, akik a belgrádi klub akadémiáján tölthettek egy hetet, betekintést nyerve az ott folyó szakmai munka legapróbb részleteibe is.

- Első nap megkaptuk, hogy melyik korosztálynak hol és mikor vannak az edzései, és ez alapján oda mehettünk, ahová csak akartunk, az Euroligás csapat edzéseit leszámítva. Nemcsak edzéseken voltunk, hanem meccseken is, egyebek közt az FMP egyik ABA-liás meccsén, illetve a Zvezda Armani elleni Euroliga mérkőzésén is. A szerbek mindenhol nagyon nyitottak és segítőkészek voltak, bátran kérdezhettünk, mindenre kaptunk választ – mondta el Moosz Milán, a PVSK küldöttségének egyik tagja.

Az akadémián a kosárlabdához igazítják az iskolai elfoglaltságot: a játékosok reggel egyéni edzéssel indítják a napot, majd következnek az iskolai órák, délután pedig újabb edzés, a csapattréning következik. Minden nap minimum négy órát edzenek, akár egészen kései időpontban is.

- Az elvégzett gyakorlatokban és az edzések felépítésében összevetve az itthon alkalmazottakkal én sok különbséget nem láttam. Bezzeg a hozzáállásban! Még a legalapvetőbb feladatot is maximális sebességgel és koncentrációval végzik el az edzéseken is. Az egyéni képességfejlesztések során szinte mindig ugyanolyan gyakorlatokat hajtanak végre, de hiába kell ugyanazt csinálni a héten már negyedszer, nincs fanyalgás, csak kőkemény munka. Látszik, hogy itt mindenki kosárlabdázó akar lenni, ennek rendelnek alá mindent – tette hozzá Moosz Milán.

- Ebben az országban nagy a szegénység, a sport a gyerekek számára a kitörési lehetőséget jelenti. Ezért is dolgoznak olyan keményen, az edzéseken alig van fegyelmezés, mert ezek a gyerekek nagyon céltudatosak, tudják, mit akarnak, és hogy ahhoz a kemény munkán át vezet az út. Éppen ezért nagy a merítési lehetőségük is. Itt U12-es korig az iskolákban foglalkoznak a gyerekekkel, az akadémián az U13-as az első korosztály. Ide 350 gyerekből választják ki a legjobbakat. Két év után pedig még őket is megrostálják, a kadettek között már tényleg csak a legjobbak maradnak – mondta el Rákosi Katalin.

- Erre az akadémiára nem keresni kell a gyerekeket, ide mindenki maga akar bekerülni, ami óriási különbség. Aki itt van, az meg bármi áron itt akar maradni és bizonyítani akar. Ez biztosítja azt, hogy tényleg a legjobbak maradnak: a 15-16 éves kadettek között az átlagmagasság 195 centi és elképesztő fizikummal bírnak a gyerekek, vannak, akik ennyi idősen már zsákolnak. Technikailag minden szituációban széles a repertoárjuk ennyi idősen is, gyorsan döntenek, és komoly sebességgel, valamint nagy magabiztossággal hajtanak végre feladatokat – mondta el Szabó Gergely.

A Crvena Zvezda akadémiáján a fiúk képzése a legfontosabb, az a céljuk, hogy az Euroligában szereplő csapatnak neveljenek játékosokat. Ehhez teljes a rendszerük: U18-as korosztályig a megfelelő infrasturturális körülményekkel rendelkező akadémián nevelkednek a játékosok, aztán az ABA-ligás fiókcsapathoz, az FMP-hez kerülnek, ahonnan jó teljesítmény esetén egyenes az út az Euroligás csapathoz. Vagy, szinte bármelyik európai együtteshez, hiszen a Zvezda játékosait mindenhol szívesen fogadják.

- Kiváló adottságú gyerekek vannak, az U18-as csapatuk szerintem a hazai NB I-ben is felsőházba kerülne. Pedig nem is a korosztályos gyerekek, hanem a náluk egy-két, vagy akár három évvel fiatalabb játékosok szerepelnek a csapatban. Négy bajnokságban indulnak, egyelőre mindet vezetik is, de az edzőjük szerint a korosztályos Euroliga megnyerése csak a következő szezonban lesz valós elvárás – fogalmazta meg Moosz Milán.

- Bár számítottam rá, hogy más világba csöppenünk, a belgrádi profizmus szintje mégis meglepő volt a számomra. Szakmailag pótolhatatlan dolgokat tanulhattunk, ami érdekes volt, hogy egy-egy edzést egy-egy téma legapróbb részletekbe menő feldolgozására szánnak, tényleg mindenre odafigyelnek. Ehhez megvan az edzők képzettsége is: ha egy játékos elront valamit, azonnal képesek több, azonos értékű alternatív megoldást felkínálni a számára. Nagyon sok energiát fektetnek a képesség-fejlesztésbe, és védő nélkül is teljes erőbedobással végzik a gyakorlást – foglalta össze Szabó Gergely.

- Volt pár új gyakorlat, és az edzésfelépítésben is láttam újdonságokat. Itt nagy hangsúlyt fektetnek a fizikális képzésre, szinte minden edzésen van szökdelés, és legalább ennyire fontosnak tartják a labdakezelési és ügyességi feladatokat is, és nemcsak az utánpótlásban, hanem a felnőtteknél is. Nekem nagyon tetszett az edzői hozzáállás is. Egyrészt folyamatosan, akár saját pénzükön is képzik magukat, hiába vannak már most nagyon magas szinten, folyamatosan tanulnak. Másrészt nagyon bíznak a csapatukban: az egyik csütörtöki edzésen a csapatkapitány szólt, hogy fáradtak, ezért jó lenne, ha könnyített lenne a tréning, és mivel az előző három napot valóban végigdolgozták, az edző engedett nekik, és dobóedzést vezényelt. Persze, annak a ritmusa nálunk bőven pörgős lenne, de ott pihentetőnek szánták. Ez mutatja, hogy kölcsönös a bizalom a csapat és az edzők között, amihez mind a két fél megfelelő hozzáállása elengedhetetlen. Még egy dolog tetszett: az edző szinte mindig személyesen mutatta meg a feladatot, és úgy hajtotta végre, ahogy azt a játékosoknak is tudniuk kell végrehajtani. Az ottani edzők igazi példaképek – hangsúlyozta Rákosi Katalin.

- Az edzéseken látszott, hogy sok idejük van gyakorolni: az egyes részfeladatokat rutinszerűen és nagyon magas színvonalon oldják meg, kevésszer kell hiba, vagy ismerethiány miatt megállni, így gördülékenyebb és hatékonyabb az edzés. A céltudatosságuk lenyűgöző: már a legkisebbek is tudják, hogy miért vannak ott, és nem is játékként tekintenek a kosárlabdára, hanem feladatként. Én láttam jó pár olyan, főleg labdás ügyességi feladatot, amit ők minden korosztályban alkalmaznak, és amit én is be fogok vezetni a csapatunk edzésein – mondta el Garai Dénes.

Mind a négy pécsi edző hasznosnak ítélte az egyhetes tanulmányutat, és mindegyikük hosszabb időt is szívesen töltene a belgrádi akadémián. Ugyan erre egyelőre nincs lehetőség, de a két klub közötti együttműködés keretében további edzők és akár játékosok is kijuthatnak a későbbiekben a belgrádi kosárparadicsomba.

M.F.



Kapcsolódó képgaléria