Pécsi Vasutas Sportkör | Alapítva 1919-ben
7622 Pécs, Verseny utca 11. | E-mail: iroda@pvsk.hu

Hírek

Nehezen, de behúztuk

Nagy csatában, végül négy pont különbséggel, de sikerült megvernünk a Jászberényt hazai pályán.

Pécsi VSK-PANNONPOWER - Jászberényi KSE 80-76 (22-21, 15-13, 18-20, 25-22)
Férfi Kosárlabda NB I. alapszakasz, 23. forduló. Pécs, Lauber D. Sportcsarnok 1500 néző
Vezette: Cziffra, Varga, Gyuris.

PVSK: NELSON 12, Supola 12/3, SMITH 14/6, Budimir 12/6, SEJFICS 23. Csere: HALÁSZ 7/6, Harazin, Bíró O., Antóni . Vezetőedző: Csirke Ferenc. Jászberény: SADDLER 16, Mándoki 3/3, WILLIAMS 32/3, Brbaklics 5/3, Czribus 10/3. Csere: Arrington 8, Bazsó 2. Vezetőedző: Stevan Tot.

A Jászberény elleni bajnoki olyan volt, ami előtt Csirke Ferenc is elmondta: győzni kell! Na nem azért, mintha az ellenfél annyira gyenge lenne, szimplán csak amiatt, hogy az alapszakasz végéhez közeledve csapatunk biztosan elérje célját, és jó esélye maradjon a legjobb nyolcba kerülésre. A vendégek egyik legjobbja, Andrija Bojics ráadásul nem léphetett pályára – közvetlenül a meccs előtt derült ki ugyanis, hogy sportorvosi igazolása lejárt.

Nos, ennek ellenére azért az nagyon hamar kiderült, hogy a Berény valóban nem rossz csapat. A meccs első nyolc percében ugyanis nem sikerült ellépnünk tőlük. Ugyan az előny többnyire nálunk volt, de Stevan Tot csapata ott lihegett a nyakunkban. Budimir és Smith triplái után ugyan egy pillanatra úgy érezhettük, hogy talán most le lehet szakítani a vendégeket, de a jászberényi Williamssel nem tudtunk mit kezdeni – az első tíz percben csapata 21 pontjából 18-at vállat magára. A második negyedre aztán alábbhagyott Williams lendülete, és ha egy kicsit pontosabbak vagyunk, ezt ki is használhattuk volna. A dobásaink azonban nem nagyon sültek, sorozatban hagytuk ki a hárompontos kísérleteket, így a Berény át is vette a vezetést. Elég szenvedős játékrész volt ez, de Smith második triplája újra a mi előnyünket jelentette. De ezzel még nem nyugodhattunk meg, mert a dobásokban továbbra is nagyon nagy volt a hibaszázalék. Még szerencse, hogy ami nem akart sikerülni Supolának, Nelsonnak vagy épp Budimirnek, azt átvállalta Sejfics a palánk alatt. Hatalmasat küzdött, és nem csak pontjaival, de lepattanóival is óriási lökést adott csapatunknak. Elhúzni azonban így sem sikerült a Jászberénytől.

Aztán a második félidő egy Supola-hármassal kezdődött, bíztunk is benne, hogy ez megadja majd az alaphangot, és így is lett. Sejfics ott folytatta, ahol a szünet előtt abbahagyta, Smith is beletette a közösbe a magáét, ez így együtt pedig elég is volt ahhoz, hogy 51-40-re elhúzzunk. Itt azonban valamiért újra ráléptünk a fékre. A Jászberény zsinórban 8 ponttal terhelte a gyűrűnket, és után hiába próbálta meg tolni a csapat szekerét Supola két szép betöréssel, a negyed vége a vendégeké volt, Mándoki és Brbaklics hármasaival a Jászberény feljött 55-54-re. A negyedik játékrész elején pedig a vezetést is átvették a vendégek. Még szerencse, hogy ezt Sejfics gyorsan „visszacsinálta”, igaz hárman lógtak a nyakán. Az viszont így is érezhető volt, hogy borzalmasan nehéz utolsó tíz perc elé nézünk. Meg az is látszott, hogy ezen az estén Halász Ákos lehet a megmentőnk. Labdákat szerzett, és két remek triplájával próbált a támadásaink élére állni. És vitte magával a csapattársakat is. Nelson is egyre többet vállalt, Budimir pedig a legjobbkor vállat fel egy-egy fontos dobást. Mindennek köszönhetően, amikor már csak 41 másodperc volt hátra a meccsből, sikerült hét ponttal elhúznunk. A végén persze még ment a sakkozás a büntetőkkel meg az időkérésekkel, de azért innen már nem buktuk el a meccset.

Fontos győzelem volt ez, még akkor is, ha a vártnál jóval nehezebben jött össze.

Csirke Ferenc: - Amikor meghallottam, hogy három centere is hiányzik a Jászberénynek, tudtam, hogy ilyen nehéz mérkőzés lesz. A vendégek légiósainak sok extra tempódobása volt, mi fáradtak és dekoncentráltak voltunk, de hazai pályán az is megengedhetetlen, hogy az első negyedben csak két faultunk legyen. Megyünk tovább, szombaton nagy küzdelemre számítok a Paks ellen.