A negyvenes évek elején Pécsről – munkalehetőség hiánya miatt – Diósgyőrbe ment, 1945 őszén visszatért Pécsre. 1946-tól kezdve dolgozott a Vasutas egyesületnél, ahol újjáélesztette az atlétika szakosztályt. A megalakulás évében, a Diósgyőrből vele jött egyik tanítványa Solymossy Egon már Európa-bajnokságon vett részt, majd 1952. évi olimpián Helsinkiben szerepelt másik tanítványával, Lippay Antallal együtt. Edzői pályafutása alatt 13 felnőtt magyar bajnokságot szereztek sportolói. 1968-ban Honti Róbert kijutott a mexikói olimpiára. A fentieken kívül még a következő sportolók voltak tagjai a magyar válogatottnak: Karácsony Nándor, Lukács János, Lukács Jánosné, Mátis Géza, Kiss László.

1947-ben az atlétika szakosztály vezetőjévé választják, meghagyva edzői tisztségét is. 1949-ben egyhangú szavazással választották meg a PVSK elnökévé. Egy idézet a székfoglalójából: „Voltak, akik bizalmatlanul fogadták, és azt mondták, hogy én atléta és kosaras voltam, hogy tudom szívemen viselni majd az ökölvívók, labdarúgók sorsát? Ezeknek azt üzenem, mivel magam minden sportágat űztem, nem érzem magam egyoldalú sportembernek, egyformán akarom és fogom is segíteni minden szakosztályunkat, természetesen azokat, amelyek dolgozni akarnak.”

Az atlétika szakosztály az egyesület egyik legeredményesebb szakosztálya lett. Megszervezte a női szakosztályt is. Verbőczi József évről-évre kinevelte azokat a fiatalokat, akik eredményeikkel elismerést szereztek az egyesületnek. Működése, edzői pályafutása komoly fejezet a PVSK történetében. A PVSK vezetése 1994-ben a „PVSK Aranygyűrű” kitüntetést adományozta Verbőczi Józsefnek.

Nyilas László